Mi a különbség a kártevő cserebogár és az ártalmatlan rózsabogárpajor között?
Több rovarfajnak is pajor lárvatípusa van, ám nem mindegyik pajor okoz gondot a kertünkben. A hazánkban gyakori cserebogár lárvája – avatatlan szemeknek – nagy hasonlóságot mutat a rózsabogár, vagy a szarvasbogár lárvájával. Fontos tudnunk azonban, hogy ezek a pajorok bármennyire hasonlítanak is, másféle tevékenységet folytatnak lárvaállapotuk során, és később más faj imágója fejlődik ki belőlük.
A Kárpát-medencében 81 rendkívül változatos alakú és nagyságú cserebogár faj fordul elő, melyek nagy része kárt tehet növényeinkben. A cserebogarak polifág (vagyis sok tápnövényű) kártevők. A bogarak nagy része erdei- és gyümölcsfák, bokrok leveleit rágva okoz terméskiesést. Az imágó először karéjoz vagy lyukakat rág a levéllemezbe, végül csak a levélereket hagyja meg. Főleg egy-egy ágvégen csoportosan károsítanak. Többségük esti rovar, nappal a talajban, rögök alatt pihen. A lárvák kezdetben humusszal táplálkoznak, majd növényi gyökerek (pl: szamóca és saláta gyökere), illetve kedvence, a burgonya kerül az étlapjára.
Kártételének súlyosságát igazolja a cserebogár korai írásos megemlítése is (Károlyi levéltár):
– Nagykároly, 1709. április 30. Szalai Barkócz Krisztina leveleiben: „A cserebogár vincellérkedik, sem eső, sem szél nem ártott neki.”
– Nagykároly, 1709. május 12. Szalai Barkócz Krisztina leveleiben: „Az számtalan cserebogár már elveszett, de a gyümölcsfák odavannak. A károlyi szőlő olyan volt volna, talán még olyan nem volt. De a bogár megvesztegette.”
Az ártalmatlan rózsabogár (Cetonia aurata) kifejlett, ragyogó fémfényű, zöldes imágója talán a Zöld cserebogárral (Anomala vitis) – a magyar név szintén az imágó smaragdzöld színére utal – téveszthető össze, ám a rózsabogár nem jelent veszélyt kertünk növényeire, hiszen nem rág leveleket, hanem nektárral és virágporral táplálkozik. Főleg a nagyobb virágokat, mint a rózsát, pünkösdi rózsát kedveli, és inkább nappal aktív. Nagy ritkán előfordulhat, hogy kissé széttúrja a virágot, illetve táplálékhiány esetén a szirmokba is belerághat, de a levélnek semmilyen körülmények között nem fog nekiesni. Lárvája is mutat külső hasonlóságot a többi cserebogár lárvájával, ám ellentétben velük, ez a pajor kárt nem okoz. Kizárólag korhadó növényi maradványokkal, humusszal táplálkozik és nagy szerepet játszik ezáltal a szerves anyagok lebontásában, komposztálásában.
Mivel a két pajornak más a tápláléka, ezért élőhelyük is különböző. Ha egy komposztdomb átforgatása közben találkozunk ezekkel az apró, kifli alakban görbült fehéres lárvákkal, biztosak lehetünk benne, hogy rózsabogárral van dolgunk és nincs semmi okunk aggodalomra, sőt örüljünk a kedves komposztáló társaságnak! Ha azonban burgonya felásása közben találunk hasonló lárvákat – látva a gumókon lévő rágásnyomokat is – akkor sajnos cserebogár pajorba botlottunk.
Csrebogárpajor (Melolontha melolontha)
- 30-50mm hosszú
- teste C-alakban görbült, háta domborúbb
- sárgásfehér, szennyesfehér színű
- vékonyabb, mint a rózsabogár pajor
- testének duzzadt végső részén átlátszik a földszürke tartalom.
- a fejtok kicsi és barnás színű
- a testet borító barnás-vöröses szőrzet rövidebb
- három pár lába barna, és hosszabb, mint a rózsabogár lárvájáé
- lapos felületre helyezve a hasi oldalán mászik előre
Rózsabogárpajor (Cetonia aurata)
- 30-45 mm hosszú
- teste egyenes vagy kifli-alakban görbült
- sárgásfehér, szennyesfehér színű
- teltebb, mint a cserebogárpajor
- testének duzzadt végső részén átlátszik a földszürke tartalom.
- a fejtok kicsi és sötét-barnás színű
- a testet borító barnás szőrzet hosszabb
- három pár lába barna, és jóval rövidebb, mint a cserebogár lárvájáé
- lapos felületre helyezve a hátán lévő szőrökön kúszik
Ha tehát kerti munkálatok közben pajorral találkozunk, érdemes megállni egy pillanatra és tanulmányozni, hogy melyik állattal is van dolgunk. Kertünk hasznos munkásával, vagy egy nagyétvágyú kártevővel, mely legnagyobb hasznát akkor nyújtja, ha felkínáljuk csirkéinknek fehérjeforrásként.