Megnehezítené és megdrágítaná a gyomirtást, köztük a parlagfű elleni védekezést a glifozáttartalmú készítmények visszavonása; a hatóanyagról legkésőbb év végén születhet döntés - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) az MTI-vel.
A hivatal felidézte: a glifozát felhasználásáról tavaly vita robbant ki az Európai Unióban annak ellenére, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság alaptalannak minősítette az egészségügyi kockázatok miatti aggályokat. Az Európai Bizottság átmeneti intézkedésként a humánegészségügyi kockázatok miatt nemkívánatosnak minősített minden olyan glifozátkészítményt, amely polietoxilált faggyúamin segédanyagot tartalmaz. A NÉBIH a szigorító rendelet értelmében 24 termék engedélyét vonta vissza tavaly novemberben: ezeket a kereskedők Magyarországon az idén május 31-ig adhatják el, a végfelhasználók pedig november 30-ig alkalmazhatják. A többi 35 készítmény a végleges döntésig forgalomban maradhat.
A vita eldöntésében az Európai Vegyianyag Ügynökség véleménye lehet perdöntő, de ha a tagállamok ennek birtokában sem tudnak minősített többséggel döntést hozni, akkor az Európai Bizottság saját hatáskörben is intézkedhet – közölte a NÉBIH. Hozzátették: születhet olyan döntés is, hogy a hatóanyag engedélyét vissza kell vonni, ami egyet jelent az összes glifozát készítmény betiltásával. Egy ilyen lépésnek súlyos hatása lehet a termelőkre a hivatal szerint. A tavalyi szigorítást azonban nem látják súlyosnak, mivel a piacon maradó készítmények helyettesíteni tudják a kiesőket, a türelmi idő pedig az idei szezonra még kiterjed.
Nem számít veszteségre az átmeneti intézkedés miatt a növényvédőszerek forgalmazásával foglalkozó Monsanto Hungária Kft. sem. A cég emlékeztetett, hogy az első polietoxilált faggyúamint tartalmazó glifozátkészítmény 1974-ben került forgalomba, azóta viszont más segédanyaggal formulázott termékek is kaptak engedélyt, így megoldható a kieső készítmények helyettesítése. Hozzátették: a türelmi idő elegendő lehet a raktárkészletek kimerítésére, így az átmeneti intézkedésnek nagy valószínűséggel nem lesz negatív gazdasági hatása.
A NÉBIH közleménye szerint a glifozát régóta ismert és széles körben alkalmazott gyomirtó, amelyet GMO-mentes mezőgazdaságokban – így Magyarországon is – többnyire olyan esetekben alkalmaznak, amikor elkerülhető a kultúrnövénnyel való érintkezés. A hivatal kimutatása szerint 2015-ben glifozát hatóanyagból 1423 tonnát használtak fel Magyarországon – ebből 666 tonna volt a kivont készítmények forgalma -, míg 2010-ben még csak 780 tonna volt az országos felhasználás.
A glifozátkészítmények évek óta a legnagyobb mennyiségben forgalmazott növényvédők világszerte – írta a Központi Statisztikai Hivatal egy tavaly kiadott elemzésben. Hozzátették: a növényvédőszerek felhasználásából eredő egészségügyi kockázat csökkentése az Európai Unió fontos célkitűzése.
(MTI)
