Növényvédelem

Nehezen lehet védekezni a pettyes szárnyú muslica ellen

Magyar Hírlap

Nehéz a védekezés, mert egyelőre nincs stabil, gazdaságilag is racionális megoldás a kártevő ellen, a vegyszeres védekezés lehetőségei pedig erősen korlátozottak - írja a Magyar Hírlap.

Új veszélyes kártevő, a pettyes szárnyú muslica jelent meg hazánkban pár éve, amely több vékony héjú gyümölcsfélében, málnában, szederben, áfonyában is súlyos károkat okoz. A védekezés egyelőre nem megoldott ellene – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Kiss Balázs, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet tudományos főmunkatársa.

fotó: wikipedia

A pettyes szárnyú muslica Távol-Keleten, Kínában és Japánban őshonos. Európában és Észak-Amerikában ugyancsak 2008-ban találták meg először. Mindkét helyen rendkívül gyorsan kezdett terjedni, és már négy-öt évvel a megjelenése után komoly gazdasági károkat is okozott. Észak-Amerikában elérte Kanadát, megjelent már Dél-Amerikában, és egész Európában jelen van.

Kiss Balázs, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet tudományos főmunkatársa és kutatócsoportja talált rá először Magyarországon az invazív fajok vizsgálata közben egy autópálya parkolójában 2012-ben.

Kiss Balázs a Magyar Hírlap kérdésére elmondta, hogy 2013-ban már a Nébih is intenzíven kezdte keresni a fajt gyümölcsösökben és gyümölcsfeldolgozókban, de akkor még nem találták. 2014-ben csapadékos évünk volt, és ekkor terjedt el az országban általánosan, és kártételét is detektálták Nógrád megyében egy ősszel termő málnában. A szakértő elmondta, hogy a pettyes szárnyú muslica és több más hozzá hasonló fajta kártevő Észak-Olaszországban telepedik meg, onnan jutnak el hozzánk, gyakran gyümölcsszállítmányok révén, Szlovénián vagy Ausztrián át.

Kiss Balázs kiemelte, hogy a muslicákat alapvetően nem kártevőként ismerjük, mivel a hazai fajok nem képesek az ép gyümölcsök héját felsérteni, és nem is az ép gyümölcsöt keresik, ezzel ellentétben ennek a fajnak kialakult egy olyan képessége, hogy az élő gyümölcsbe rakja be a tojását, és abban fejlődik ki, ezért a gyümölcs nagyon hamar megromlik – részletezte az agronómus.

Elsősorban a későn termő gyümölcsökben tud kárt okozni – hangsúlyozta a szakértő –, mint az ősszel termő málnában, szederben, bodzában, mivel például a meggyet és a cseresznyét a hazai viszonyok között lekési. Szerencsére a hazánkban legnagyobb termelési értéket képviselő szőlőt nem tudja megtámadni –nyugtázta a szakember.

Kiss Balázs elmondta, nem megoldott a védekezés a pettyes szárnyú muslica ellen. Hangsúlyozta, a vegyszeres védekezés lehetősége erősen korlátozott, többek között a friss fogyasztású gyümölcsökre érvényes élelmezésügyi határidők, illetve a kis kultúrákban engedélyeztetett rovarölő szerek kis száma miatt. Egyelőre nincs stabil, gazdaságilag is racionális megoldás hazánkban és Nyugat-Európában sem, annak ellenére hogy kifejezetten gazdag régiókat is érint a kár világszerte – közölte a szakértő.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megjelent: Védekezés hazánk jelentős szántóföldi kártevői ellen

2020. szeptember 22. 10:20

Jelen kiadvány létrejöttének hátterében az Agrofórum Kiadó Kft. szerkesztőbizottságának és az ADAMA Hungary Zrt. munkatársainak azon törekvése húzódik meg, melynek fő céljai a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.

A BASF felvásárolja az L-glufozinát-ammónium, szabadalommal védett technológiát

2020. szeptember 15. 09:43

A BASF felvásárolta az L-glufozinát-ammónium szabadalommal védett Glu-L™ technológiát az AgriMetis™-től. E vállalat vezető szerepet tölt be a növényvédelem biotechnológiai innovációs fejlesztésének területén, és a BASF Mezőgazdasági Megoldások divíziója ezzel a tökéletesített technológiával még hatékonyabb terméket kínálhat ügyfeleinek a nem kívánt gyomok elleni védekezéshez.

3 millió tonna növényvédő szert használunk évente

2020. szeptember 11. 11:38

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt.

Súlyos eredmény: 458 olimpiai medencényi illegális növényvédő szer

2020. július 27. 13:08

A növényvédelem sikeressége számos tényezőn múlik. Az egyik, talán kevésbé ismert probléma az illegális növényvédőszer-kereskedelem és -hamisítás, mely az évek folyamán egyre jelentősebbé válik.

Veszélyes kártevők: a gabonapoloskák

2019. május 20. 08:03

A gabonapoloskák táplálkozása kiterjed valamennyi kalászosra. Leginkább a búzát károsítják, de megtalálhatók a legelők pázsitfüvein is.

A gesztenye krifonektriás kéregkárosodása és az ellene való védekezés lehetőségei

2019. március 22. 06:47

A Cryphonectria parasitica gombát az USA-ban először 1904-ben írták le. Európába valószínűleg amerikai közvetítéssel került be, a járványszerű pusztítás Észak-Olaszországból indult.

Miért kell eltávolítani a fákról a gyümölcsmúmiákat?

2019. szeptember 9. 13:11

G. Szabolcs kérdése: Miért kell eltávolítani a fákon maradt összeaszalódott gyümölcsöket, gyümölcsmúmiákat?