Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Növényvédelmi Szövetség, amellyel a két szervezet vezetője egy évek óta tartó szakmai kapcsolatot tett formálissá.
Az egyezséget Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Kovács Gyula, az MNSZ elnöke írta alá a XXII. Pápai Agrárexpo megnyitója előtt.
– A növényvédelmet érintő kérdések megoldásában fontos szövetségeseink lehetnek a növényvédőszer-gyártók és -forgalmazók, illetve az őket képviselő Magyar Növényvédelmi Szövetség. Velük, a Növényorvosi Kamarával, a szaktárcával és a NÉBIH-el közös fórumot kívánunk létrehozni, ahol olyan megoldási javaslatok születhetnek, amelyekkel érdemben tudjuk segíteni a gazdálkodókat – jelentette be a Győrffy Balázs.
Mint mondta, komoly kérdésekben kell döntéseket hozni vagy felszólalni, ilyen például egyes növényvédő szerek kivonása az uniós mezőgazdaságból.
– Az egyes készítményeket jellemzően 10 évre engedélyezik, ezt követően meg kell újítani azokat. Az Európai Élelmiszerbiztonság Hatóság (EFSA) vizsgálataira alapozva az egyes hatóanyagok engedélyezésről az Európai Bizottság hoz döntéseket, de ebben sokszor nem csak szakmai érvek, hanem egy komoly lobbitevékenység is szerepet játszik. Környezetvédelmi szempontokra hivatkozva sokszor érzelmi, és nem tudományos alapon támadják az egyes szereket.
Pedig egy adott szer kivonása esetén alkalmazandó alternatív megoldások adott esetben sokkal komolyabb környezeti károkat okozhatnak. Az ilyen esetekben egymással összefogva, egymást erősítve kell hallatni a hangunkat a brüsszeli fórumokon. A termelőktől azt várjuk el, hogy egészséges terméket állítsanak elő, úgy, hogy mindezt a környezetet kímélve és gazdaságosan tegyék. E három tényezőnek azonban harmóniában kell lennie, mert különben nem működik a rendszer
– tette hozzá.
A NAK elnöke szerint ebben a folyamatban a kiskultúrák védelmében egyre kevesebb lehetősége van a gazdáknak, pedig ezek a növényi kultúrák regionálisan fontos szerepet tölthetnek be a termelésben.
– A növényvédőszer-forgalmazók nem érdekeltek abban, hogy ezeknek a kisforgalmú szereknek az engedélyezésére ráfordítsák a szükséges jelentős pénzösszegeket. (A szerregisztrációhoz olyan követelményeket támaszt az EU, ami 2-3 millió eurós költséget és éveket vesz igénybe.) Az eseti engedélyeket évente meg lehet ugyan kérni, de azok is pénzbe kerülnek, és rendkívül sok adminisztrációval járnak. A másik lehetőség az ún. fekete technológia (a nem engedélyezett szerek használata), ez azonban – ha egy ellenőrzés során erre fény derül – nagyon komoly büntetésekkel és a termés megsemmisítésével jár együtt. Akkor mi a megoldás?
A szerforgalmazók is támogatják azt a szakmai kezdeményezést, hogy 6 ezer hektárnál húzzuk meg a kiskultúra határát és itt egyszerűsítsük a szerengedélyezést. Ezen kívül az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO) által létrehozott kiskultúrás növényvédő szerek engedélyezésével kapcsolatos növényvédelmi adatbázist alapul véve bővíteni szükséges a használható szerek körét. Kezdeményezni kell továbbá a NÉBIH engedélyezési csapatának megerősítését, hogy az engedélyezési folyamat felgyorsuljon – fogalmazott a köztestület vezetője.
A méhek védelme szintén egy nagyon fontos problémakör, ami az egész Unióban aktív viták tárgya. Győrffy Balázs szerint a növénytermesztőnek és a méhésznek partnernek kell lenniük: az egyik tevékenység sem mehet a másik rovására, a kettőt egyensúlyba kel hozni.
Szerinte fel kell lépni az illegális növényvédő szerek ellen is, amiknek csak egyetlen előnyük van, hogy olcsók. Hozzátette, amikor a hatóság felderíti a szerhamisítást, akkor jelenleg sajnos nincs jogszabályi lehetősége, hogy az importőröket megbüntesse, ezt a jogszabályi hátteret meg kell teremteni. Emellett szabályozni és korlátozni kellene a „másolat” szerek importját, mert ez a hamisítás melegágya.
– Aktuális probléma továbbá, hogy a repce új csávázószerét az év elején engedélyezték, ami nem neonikotinoid és nem káros a méhekre. Ez látszólag jó hír, de a piacon nem kapható az új szer és a vetőmagos cégek szerint nem is fogják tudni őket kiszolgálni az idén a kért mennyiségben. Így csak elméletileg áll rendelkezésre az új védekezési lehetőség, ezzel párhuzamosan pedig nem adható ki eseti engedély a neonikotinoid csávázószerre. Itt szintén gyors és megnyugtató megoldást kell találni a helyzetre – jegyezte meg.
Kovács Gyula MNSZ-elnök elmondta, a mostani megállapodással egy több éve tartó szakmai kapcsolatot tettek formálissá. Ugyanazokat nevezte a megoldandó feladatoknak, amiket a kamara elnöke felsorolt, ezek közül is az egyik legfontosabbnak a hamisítás elleni harcot nevezte, mert ez európai szinten is komoly probléma. Mint mondta, volt több olyan európai termelő, aki jóhiszeműen hamis szert vásárolt (gombaölő helyett gyomirtót kaptak), és használatával oda is lettek a gyümölcsösek. Szintén kiemelte a szövetség „Vele vagy nélküle” elnevezésű tájékoztató programját, amellyel a laikusokat és a termelőket igyekeznek informálni arról, hogy a növényvédő szer nem méreg és a szabályozott használat igenis hasznos mindenki számára.
