Növényvédelem

Repce helyzetkép és aktualitások október végén

DEKALB

Idén ősszel az átlagosnál jóval nagyobb arányban találunk heterogén repceállományokat az országban, hol a vetés utáni csapadékhiány, hol éppen a jelentős mennyiségű csapóesők okozta vontatott kelés miatt. Vannak területek, ahol az állományok jobban tartják magukat és egységesebbek, elegendő vízkapacitás és tápanyag áll rendelkezésükre a talajban. A közös mindkét típusú területben: a jelenleg tapasztalható „őszi tavasz” további kihívások elé állít minket.

Az indiánnyár kitolódik, erre a hétre az előrejelzés napközben 20-24°C körüli hőmérsékleteket is jósol, a legtöbb helyen éjszaka is csak 8-10°C körüli értéket várhatunk.

Különösen ott, ahol némi csapadék is érkezett, tartani lehet attól, hogy a repce tenyészőcsúcsa növekedésnek indul. Ebben az esetben indokolt lehet elvégezni egy (akár a második!) regulátoros kezelést, amit érdemes lombtrágyával kiegészíteni.

Ne felejtsük el! A regulátor nem csupán a télállósság miatt fontos, hanem a növény majdani tavaszi regenerálódását és indulását is segíti. A repce termésmennyiségének 70-80%-a ősszel dől el, így kiemelt fontosságú minden őszi technológiai lépés.

Hogyan állapíthatjuk meg, hogy szükség van-e még ilyenkor regulátoros kezelésre? (Vagy akár már a második kezelésre)

• Árulkodó jel, ha belenézünk az állományba és a szél „bele tud kapni” a levelekbe, felágaskodnak a növények.
Emeljünk ki pár növényt, óvatosan, hogy ne sérüljön a gyökerük.
Vágjuk hosszában félbe a gyökeret, gyökérnyakat és a tenyészőcsúcsi részt, metszetet készítve.
• Vizsgáljuk meg a tenyészőcsúcs keresztmetszetét!
• Ha az már nem kör vagy szív alakú (1. kép), hanem elkezd hosszúkássá válni (2. kép), megnyúlni, akkor indokolt lehet egy (akár második) regulátoros kezelés.

1. kép

2. kép

Az őszi regulátoros kezelés mellé érdemes levéltrágyát is keverni. Nehéz fejlődési körülmények esetén ősszel kimondottan ajánlott a kén, a bór, a cink, a mangán és a molibdén kijuttatása. Ősszel sokan megfeledkeznek a kénről, pedig többek között a kén segíti a N-hasznosulást is és növeli a télállóságot. Az ősszel kijuttatott bór segíti a gyökérnyak és a gyökérzet megerősödését, az egészséges szövetképzést. A cink növeli a gyökérzet betegségekkel szembeni ellenállóságát. A mangán, a magnézium és a molibdén szintén támogatják a repcét a kedvezőtlen időszakban.

A piacon már számos, komplex levéltrágya elérhető, amelyek tartalmazzák a felsorolt elemeket különböző kombinációkban és segítik a repcét a kritikus őszi körülmények között.

(A különböző növényvédő szerek és lombtrágyák keverhetőségéről mindig tájékozódjunk a kijuttatás előtt a forgalmazók weboldalán vagy szaktanácsadóiknál!)

Jelen időjárási körülmények között, a megkésett vetéseknél is érdemes ezt a kezelést elvégezni, ha az állomány 50%-a elérte már a 4 leveles állapotot október végére.

(Akkor is, ha a tenyészőcsúcs ott még nem indult megnyúlásnak.)

A leggyengébb és hiányos állományok esetében, ha a terület felszámolásán gondolkozunk, érdemes meghagyni az állományt (3. és 4. kép), ha október végén a gyengébb területrészeken négyzetméterenként legalább 8-12 növényt találunk (akkor is, ha azok nem egységes fejlettségi stádiumban vannak).

3. kép

4. kép

Tavasszal, kedvezőbb talajadottságú területeken és intenzív technológiai szint mellett, ha négyzetméterenként legalább 8-10 egészséges növény található a területen, ajánlott tovább gondozni az állományt, mert a repce bámulatos módon képes kompenzálni, különösen tágabb térállásban. De erről bővebben: majd február végén beszéljünk!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megjelent: Védekezés hazánk jelentős szántóföldi kártevői ellen

2020. szeptember 22. 10:20

Jelen kiadvány létrejöttének hátterében az Agrofórum Kiadó Kft. szerkesztőbizottságának és az ADAMA Hungary Zrt. munkatársainak azon törekvése húzódik meg, melynek fő céljai a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.

A BASF felvásárolja az L-glufozinát-ammónium, szabadalommal védett technológiát

2020. szeptember 15. 09:43

A BASF felvásárolta az L-glufozinát-ammónium szabadalommal védett Glu-L™ technológiát az AgriMetis™-től. E vállalat vezető szerepet tölt be a növényvédelem biotechnológiai innovációs fejlesztésének területén, és a BASF Mezőgazdasági Megoldások divíziója ezzel a tökéletesített technológiával még hatékonyabb terméket kínálhat ügyfeleinek a nem kívánt gyomok elleni védekezéshez.

3 millió tonna növényvédő szert használunk évente

2020. szeptember 11. 11:38

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt.

Súlyos eredmény: 458 olimpiai medencényi illegális növényvédő szer

2020. július 27. 13:08

A növényvédelem sikeressége számos tényezőn múlik. Az egyik, talán kevésbé ismert probléma az illegális növényvédőszer-kereskedelem és -hamisítás, mely az évek folyamán egyre jelentősebbé válik.

A hajtatott paprika biológiai növényvédelme

2019. január 27. 06:25

A hajtatott paprika biológiai növényvédelmére számtalan hasznos szervezet elérhető hazánkban is. Az írásból kiderül, hogy mely károsítók ellen megoldott a paprikahajtatásban a biológiai védekezés, és mely esetben nem áll rendelkezésre megfelelő biológiai módszer.

Veszélyes kártevők: Vetésfehérítő bogarak

2019. április 2. 07:58

A vetésfehérítő bogarak a termesztett gabonaféléink egyik legjelentősebb kártevői. Kártevőként Magyarországon először az 1850-es évek végén írták le. Az elmúlt évtizedekben, az 1980-as évektől kezdődően becsült kártétele megduplázódott őszi búzában.

A nyugati dióburok-fúróléggyel kapcsolatos 2019. évi tapasztalatok

2019. október 23. 04:38

A 2019-es évben a késő tavaszi fagyok, az elhúzódó hűvös időjárás és a nyár végi/ősz eleji relatív vízhiány mellett a diósgazdáknak és házikert tulajdonosoknak egy másik problémával is meg kellett küzdenie, mégpedig a dió egy hazánkban néhány éve felbukkant károsítójával, a nyugati dióburok-fúróléggyel.

A szárazság nem kedvez a betegségek terjedésének - károsítanak a vetésfehérítő bogarak és a gabonapoloskák

2019. április 23. 07:18

A tartós szárazság miatt a szántóföldi növények gombabetegségei alig jelentkeznek, hiszen életfeltételeik nem segítik ezt elő. Kártevők közül a vetésfehérítő bogarak és lárváik mellett már feltűntek a vetésekben a gabonapoloskák. Létszámuk egyelőre alacsony, de folyamatos a kártevők betelepedése.