Figyeljünk a szója állományunkra, terjed, és támad a fehérpenészes szárrothadás (Sclerotinia sclerotiorum).
Figyeljünk a szója állományunkra, terjed, és támad a fehérpenészes szárrothadás (Sclerotinia sclerotiorum).
Ha a szójaállományban hervadt, száradt töveket látunk elszórtan vagy foltokban, akkor a területünket – nagy valószínűséggel – a fehérpenészes szárrothadás támadta meg. Ha tüzetesebben megnézzük a beteg töveket, azokon fehérpenész csomókat, „vattacsomókat” találunk. Elhal a főág, de a gomba az oldalágakba és a hüvelyekbe is bekerülhet. A szemek töppedtek, takarmányozásra használhatatlanok lesznek.
Gazdasági kára igen jelentős, úgy is mondhatnánk, hogy katasztrofális. A terméskiesés mértéke a 30-50 %-ot is elérheti. Az ellene való védekezési eljárások közül legfontosabb a 4 évenkénti vetésváltás betartása. Ezen kívül kerüljük a napraforgó és repce előveteményt.
Az idei évben a megbetegített táblákban kivétel nélkül az utóbbi 4 évben előfordult napraforgó vagy repce. A vegyszeres védekezést korlátozza az engedélyezett szerek hiánya és a kijuttatás technológiai nehézségei. (A teljes állományt érnie kellene a permetlének). A betegség tüneteinek nagy tömegű megjelenése után már csak a „tűzoltás”, a további fertőződés megakadályozása a cél. Állományban engedélyezett növényvédő szerek erre még nincsenek forgalomban. A növényvédelmi hatóságtól szükséghelyzeti engedélyt kell kérni írásban, magas illetékkel.
A napraforgóban és repcében engedélyezett fehérpenészes szárrothadás elleni készítmények jöhetnek számításba a védekezés során. Itt azonban be kell tartani a hosszú élelmezésügyi várakozási időket. A Sumi-Agro Hungary Kft. talált egy jó megoldást: központilag kért szükséghelyzeti engedélyt saját készítménye, a Topsin-M 70WDG felhasználására. Itt az engedélyeztetés költségét is magára vállalta a cég. A termelőnek így is be kell jelentenie a permetezés tényét a növényvédelmi hatóságnál, de fizetnie nem kell érte.
A szójaállományok bőséges csapadék és a nedves mikroklíma következtében fogékonyak a fehérpenészes szárrothadásra. Az érés is el fog húzódni az évjárat hatásának következtében (bőséges csapadék, kevesebb napfény).
Ahol a betegség megjelent, mindenképpen érdemes a védekezést elvégezni, mert a várható kár lényegesen nagyobb, mint a védekezésre felhasznált szer és kijuttatás költsége.
Dr. Bárány Sándor
ügyvezető, növényvédelmi szakmérnök
Szójamag Kft.
