„A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a mezei pocok számottevő kártétele miatt, idén is érdemes gondoskodniuk a rágcsálómentesítésről. Fontos, hogy a védekezés minden esetben előírásszerűen történjen, ellenkező esetben ugyanis jelentős kárt okozhat a természeti környezetben, veszélyeztetheti hazánk ragadozómadár-állományát.”- Nébih
Azt se felejtsük el, hogy a mezei pocok egyike azon kártevőknek, amely elleni védekezési kötelezettségünket rendelet is szabályozza!
A 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet szól a növényvédelmi tevékenységről, amely védekezési kötelezettséget ír elő a pocok tekintetében:
„2. § (1) A földhasználó és a termelő köteles védekezni (…)
b) mezei pocok és egyéb nagy kártételi veszélyt jelentő károsítók ellen”
A mezei pocok (Microtus arvalis) a hörcsögfélék családjába tartozik. Eurázsiai elterjedésű faj. Magyarországon mindenhol elterjedt, ahol mezőgazdasági művelés folyik. Az, hogy ilyen nagy mezőgazdasági kártevőnek bizonyul, két dolognak köszönhető:
1.) Szinte minden növényi anyagot megeszik, válogatás nélkül. Magvak, füvek, gyökerek, bogyók, gyümölcsök teszik ki a tápláléka nagy részét. Lekérgezi a fiatal fákat, a kukoricacsövön felfutva kirágja a szemet. Télen a betárolt terményt is károsíthatja.
2.) Rendkívül gyors szaporodásának köszönhetően és kedvező időjárási körülmények esetén pocok-gradáció alakulhat ki. Egyes megfigyelések alapján ez 3-6 évente következik be, majd a túlszaporodás miatt kialakult stresszhatás következtében a populáció magától összeomlik.
A pocok szaporodására jellemző, hogy egy évben 5-6-szor (kedvező időjárás esetén akár 10-szer is!) fial, a vemhességi ideje 21 nap. Egyszerre 3-8 (egyes források szerint 8-13) utódot hoz világra, melyek csupaszon születnek ugyan, de 5 naposan már szőrösek, 7 naposan már látnak és két hetesen már ivarérettek! Ráadásul a pocok nem alszik téli álmot (ellentétben a hörcsöggel), így télen is számolhatunk kártételével.
A gradációt leginkább befolyásoló tényezők: a kemény hideg és a hótakaró hiánya, a meleg, száraz tavasz és nyár kedveznek a felszaporodásnak. Viszont télen az enyhe és a hideg periódusok gyakori váltakozása csökkenti az áttelelés esélyét.
A mezei pocok elleni védekezés akkor hatékony, ha rendszerbe foglalva, előrejelzésre és megelőzésre alapozva hajtják végre. Így nemcsak növényvédő szert (vele együtt környezeti terhelést és anyagi ráfordítást) lehet megspórolni, de kisebb lesz a kártétel is.
Megelőzésre mielőtt a mezei pocok gradációja bekövetkezne, T alakú ülőfák (pl. egerészölyvek részére) vagy műfészkek (pl. baglyok részére) kihelyezésével lehet a természetes ellenségeknek segíteni, akik elvégzik a rágcsálók gyérítését. Célszerű minél nagyobb, egybefüggő területeket ellátni ülőfákkal, megakadályozandó a kártékony pockok visszatelepülését is.
FIGYELEM! Amennyiben mégis kémiai védekezésre kerülne sor, úgy a T-fákat a madarak mérgezésének elkerülése miatt el kell távolítani a területről!
Megfelelő talajműveléssel is megsemmisíthető a mezei pocok talajban készített járatrendszere, ami fizikailag gyéríti az állományt és gyakorlatilag kiszorítja a tábláról a kártevőt.
Kémiai védekezés:
Magyarországon az Arvalin LR készítmény rendelkezik állandó engedéllyel a mezei pocok elleni védekezésre. A készítményt az állat járataiba kell helyezni, majd betaposni. Ilyenkor a cink-foszfid hatóanyag gázosodik, miközben kifejti mérgező hatását.
Szükséghelyzeti engedély alapján 2019. október 1-től 2020. január 28-ig volt felhasználható a Pocok Tox (korábban Redentin 75 RB) néven kapható, klórfacinon hatóanyagú készítmény. Ez a véralvadásgátló szer tört kukoricára vagy egyéb gabonaszemre csöppentve, csalétek formájában használható, hasonlóan a patkányok ellen használatos háztartási irtószerekhez.
A hatóság azt is kiemelte, hogy az elmúlt időszakban, vélhetően éppen a mezei pocok elleni, nem kellően körültekintő védekezési munkákkal összefüggésben, megemelkedett a ragadozómadár-mérgezések száma. A Nébih tájékoztatja az érintetteket, hogy az a gazdálkodó, akit nem engedélyzett növényvédő szerek felhasználásán érnek, növényvédelmi bírság kiszabására számíthat, amelynek mértéke 15 ezer Ft-tól 150 millió Ft-ig terjed, nem számítva az esetleges károkozásból adódó természetvédelmi eljárás szankcióját! Egyúttal felhívja a gazdálkodók figyelmét az okszerű növényvédelemre, valamint az előírások teljes körű betartására.