Magyarország mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az Uniónak 2020 után is megfelelő költségvetésű, erős Közös Agrárpolitikája (KAP) legyen. Ennek érdekében szoros tagállami összefogásra lesz szükség – monda Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Mezőgazdasági és Halászati Tanács legutóbbi brüsszeli ülése után.
A magyar szaktárca vezetője rámutatott arra, hogy az elmúlt időszakban számos alkalommal előfordult – így például az orosz embargó esetében -, hogy a gazdák fizették meg egy-egy politikai döntés árát és ezt a hibát nem szabad újra elkövetnie az Uniónak. Nem elfogadható, hogy az elhibázott brüsszeli politika miatt is kialakult migrációs válság hatásait a Közös Agrárpolitika rovására kezeljék. A kormány számára kiemelten fontos, hogy a KAP forrásait a gazdák kapják, ezért az új kihívásokat csak az annak megoldására szánt többletforrások biztosításával tudjuk elfogadni.
A földművelésügyi miniszter hangsúlyozta, az Európai Bizottság február elején nyilvános társadalmi konzultációt hirdetett a 2020 utáni KAP-ról. A május 2-án záruló konzultációs időszak alatt a Bizottság által feltett kérdések alapján a mezőgazdasági termelők, magánszemélyek és az érdekelt szervezetek megoszthatják a Bizottsággal a KAP jövőjére vonatkozó elképzeléseiket, javaslataikat. Jelentős érdeklődés mutatkozik a 28 tagállamban, hiszen egy hónap alatt több mint 11 ezren töltötték ki a kérdőívet. Ez a 2013-as agrárpolitikai reform előkészítése során beérkezett válaszok kétszerese.
Rendkívül fontosnak tartom, hogy a magyar gazdatársadalom álláspontja is erőteljesen megjelenjen Brüsszelben, ezért a kérdőív kitöltésére szeretném bátorítani a magyar termelőket – mondta Fazekas Sándor. A nyilvános társadalmi konzultáció a 2020 utáni uniós agrárpolitika előkészítésének első fontos állomását jelenti. A beérkező válaszokat a Bizottság fel fogja használni a 2017 végén megjelenő közleménye kidolgozásakor.
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén a Közös Agrárpolitika jövőjéről lefolytatott vita kapcsán Fazekas Sándor elmondta, a tagállamok és az Európai Bizottság egyaránt kiemelt prioritásként jelölte meg az agrárpolitika egyszerűsítését.
A közvetlen támogatások jelenlegi rendszere álláspontunk szerint kellő rugalmasságot biztosít a tagállamoknak saját modelljük kialakításához – fogalmazott a miniszter. Ezek fontos részei a termeléshez kötött támogatások, amelyek hozzájárulnak a vidéki területek gazdasági aktivitásának növeléséhez, a vidéken élők megélhetéséhez és a helyi munkalehetőségek megőrzéséhez. A mezőgazdasági piacok megfelelő működése érdekében fontos a biztonsági háló megerősítése, a piaci válságok megelőzésének elősegítése és a gyors válságkezelés – emelte ki a Tanácsülésen hozzászólásában Fazekas Sándor.
A magyar álláspont szerint a vidékfejlesztési pillér keretein belül továbbra is biztosítani kell a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyát. A vidékfejlesztési programok végrehajtási szabályainak megalkotásakor meg kell őrizni a jelenlegi tagállami rugalmasságot.
A 2020 utáni Közös Agrárpolitikára vonatkozó bizottsági jogszabályi javaslatok megjelenése 2018 első félévében várható.
(FM Sajtóiroda)
