Őszig várniuk kell a magyar cégeknek és önkormányzatoknak, hogy a 2014–2020-as uniós ciklus teljes 12 ezermilliárd forintos keretére pályázhassanak.
Bár március 31-ig valóban meghirdette a kormány a 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklus valamennyi felhívását, ahhoz még további három-öt hónap kell, hogy a cégek és az önkormányzatok ténylegesen megpályázhassák a hét évre eső 12 ezermilliárd forint teljes keretét – mondta a Világgazdaságnak a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Essősy Zsombor szerint emellett az is gondot okoz, hogy több esetben bő egyéves csúszásban van a már beadott támogatói kérelmek elbírálása, vannak olyan tavaly januári-februári beadványok, amelyek bennragadtak a döntés-előkészítés fázisában. A késéssel leginkább érintett területek közé tartozik a kapacitásbővítés, az innováció és a vidékfejlesztés.
A MAPI első embere szerint ahhoz, hogy a fejlesztéspolitikai intézményrendszer fenntartható legyen, a következő egy-két hónapban tömegével kell győzteseket hirdetni a késedelmes pályázatokon. Essősy úgy látja, a folytatásban népszerűek lehetnek a kombinált termékek, azaz a hitellel együtt kínált támogatás, amelyet üzemcsarnokok építésére éppúgy fel lehet használni, mint energetikai, informatikai vagy kutatás-fejlesztési projektekre. Így 1-2 százalékos kamat mellett 5-15 éves lejáratú kölcsönnel lehet számolni attól függően, hogy önmagában álló gépvásárlásról vagy komplett beruházásról van-e szó.
Az viszont továbbra is kérdés, mi lesz a 2014–2020-as ciklus után. Jogszabályi kötelezettsége szerint az Európai Bizottságnak az idei év végéig meg kellene ismertetnie a tagállamokkal a 2020-at követő uniós forráselosztás menetrendjét, de a Brexit-tárgyalások összetettsége miatt Günther H. Oettinger, a költségvetésért felelős uniós biztos azt javasolta, halasszák a terv bemutatását 2018 nyarára.
– A féléves csúszás azon aligha változtat, hogy 2020 után még hangsúlyosabbá válik a versenyképesség növelése az EU egészében – szögezte le Essősy Zsombor. Szerinte ez előnyös lehet Magyarországnak, hiszen e téren mindössze a 25. helyen áll hazánk a most még 28 uniós tag rangsorában.
Visszatérítendő támogatásokra és kombinált termékekre kell számítaniuk a magyar cégeknek is, az eszközök és gépek beszerzése visszaeshet, a MAPI-vezér szerint egyre inkább a hatékonyságnövelést elősegítő humán kapacitásfejlesztésre, szervezeti átalakításra, kutatás-fejlesztésre és innovációra lehet majd forrást szerezni.
(Világgazdaság)