A drágulást egyrészt a világpiaci termelés csökkenése, illetve a béremelkedések miatt megnőtt termelői költségek indokolják.
Az idén a tavalyinál is drágábban kerülhetnek a boltok polcaira a hazai pincészetek termékei. Erről a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) számolt be. A testület elnöksége szerint az áremelkedés mellett szól többek között, hogy a szélsőséges időjárás miatt tavaly világszerte csökkent a szőlőtermelés. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet legfrissebb adatai szerint az elmúlt évben 9 százalékkal kevesebb bor került a pincékbe világszerte, míg a fogyasztás kismértékben ugyan, de tovább nőtt.
– A termelés-visszaesés egyik oka, hogy számos országban, különösen Európában 2000 óta egyre kisebb területen termelnek szőlőt. A másik ok az elmúlt évi fagy- és aszálykárokban keresendő, amelyek főként a nyugat-európai országokban jelentősen károsították a szőlőtermést – hívta fel a figyelmet a HNT.
A hiányzó mennyiség már tavaly is komoly hatást gyakorolt a magyarországi borpiacra: így nem csupán a belföldi keresletet meghaladó többlet, hanem annál jóval nagyobb mennyiség került külföldre a hazai pincészetekből. A külpiacokra ráadásul nemcsak borból, hanem az alapanyagból, azaz borszőlőből, illetve mustból is többet szállítottak a magyar termelők.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017-ben a borkivitel 618 ezer hektoliterre nőtt, miközben az import 18 százalékkal csökkent. A folyamat az idén is folytatódhat. A folyóbor-behozatal szempontjából meghatározónak számító Olaszországból például kevesebb, de a szokottnál drágább bor érkezhet hazánkba. A HNT szakembereinek várakozásai szerint a mintegy 10 százalékos áremelkedés valószínűleg a hazai polcokra kerülő, Magyarországon palackozott borok árában is meg fog jelenni.
A hazai borok drágulását Hajdu Zoltán, a HNT szakmaközi részlegvezetője szerint a nemzetközi piaci helyzet mellett a magyar borászatok termelési költségeinek folyamatos emelkedése is indokolja. Az elmúlt évben a havi minimálbér 15 százalékkal, 127 500 forintra, a garantált bérminimum 25 százalékkal, havi 161 000 forintra nőtt, amit 2018. január 1-jével újabb jelentős mértékű emelés követett. Az idén a minimálbér havi 138 000, illetve 180 500 forintra nőtt. Ezzel párhuzamosan a bérre rakódó munkáltatóijárulék-terhek is emelkedtek.
A szakember szerint a gondokat tetézi, hogy a termelők egyre nehezebben találnak megfelelő munkaerőt, a munkaközvetítők közbeiktatása pedig tovább növeli a költségeiket. Az árak emelkedése egyébként az Agrárgazdasági Kutató Intézet piaci árinformációs rendszerének adataiból is kiolvasható: az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehér-, vörös- és rozé borok 2018. február–március havi árainak átlaga mintegy 5-8 százalékkal magasabb volt, mint a januári árszint.
