A tavalyinál nagyobb területen kívánnak új borszőlőt telepíteni a hazai szőlészek, de a beérkezett igények így sem érik el az Európai Unió által engedélyezett maximális területet - írja a Világgazdaság.
Idén több mint 500 hektár új borszőlőültetvény telepítésére pályáztak a hazai szőlészek. Ez jelentős növekedés a 2016-os 50 és a tavalyi 350 hektár után. Az uniós szabályok szerint a tagállamokban a borszőlő területe egy százalékkal növelhető évente, vagyis a magyar kvóta idén 652 hektár. A növekvő telepítési kedv óvatos optimizmusra ad okot, akárcsak az, hogy az utóbbi években ismét szolid emelkedésnek indult a bortermő terület – mondta Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Csizmazia Darab József szőlőnemesítő emlékére rendezett konferencián.
Ugyancsak kedvező folyamat, hogy a – főleg a szőlészeket hátrányosan érintő – folyóborimport tavaly az előző évi háromnegyedére csökkent, az export pedig emelkedett, igaz, elsősorban a nyugat-európai terméskiesés miatt.
A cél, hogy a magyar borok exportátlagára növekedjen – mondta a helyettes államtitkár. A legfontosabb piacunkon, Németországban, literenként átlagosan 0,98 euróért sikerült eladni a magyar borokat, az ezután következő két legnagyobb célországban, Csehországban és Szlovákiában pedig 0,85, illetve 0,69 euróért. Gál Péter kiemelte a brit és a lengyel piacot, ott lényegesen kedvezőbben, 1,59, illetve 1,62 eurós literenkénti átlagáron keltek el a magyar borok.
A néhány évvel ezelőtt nagy tételben érkező folyóborimport mérséklődött, de továbbra is alapvetően olcsó borok érkeznek onnan. Érdekes azonban, hogy az olaszok szintén a hasonló kategóriába tartozó újborokat vásároltak Magyarországról. Vagyis a magyar termelőknek a legolcsóbb borok kategóriájában is van keresnivalójuk, ha megfelelő hatékonysággal dolgoznak – vonta le a következtetést a helyettes államtitkár.
