A szüret nemcsak régi népszokásunk, de egyben ünnepünk is, hiszen ez a szőlősgazdák legfontosabb gazdasági és társadalmi eseménye. Olyan alkalom, amikor rokonok, családtagok, barátok, ismerősök dolgozni és kikapcsolódni jönnek össze – mondta köszöntőjében Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a XXVII. Kiskőrösi Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napok megnyitóünnepségén.
Az államtitkár szavai szerint egy szüreti fesztiválon a vigasságnak, a felhőtlen ünneplésnek van itt az ideje. Úgy fogalmazott: Kiskőrösön, ezen a három napon a helyiek és a környékbeli emberek az eddig elvégzett munka után megállnak és visszatekintenek: a szüretben nemcsak a szőlőt és a bort, hanem az ezekkel dolgozó embert és a munkát is ünnepeljük.
Magyarország ma olyan ország, ahol megbecsülik a munkát és az értékteremtést. Az ország pénzügyileg erősödik, hazánk a folyamatosan csökkenő államadósságnak és a foglalkoztatottság emelkedésének köszönhetően az Európai Unió egyik legdinamikusabban növekvő gazdasága – hangsúlyozta Feldman Zsolt. Mint mondta, a stabil kormányzati háttér biztonságot ad ahhoz, hogy nyugodtan ünnepelhessünk.
A változás persze ezt az eseményt sem kerüli el, a szüret kezdete az utóbbi években egyre korábbi időpontban köszönt be. Azonban kezdetétől és végétől függetlenül a magyar embereknek mindig is fontos eseménye volt és mindmáig megőrizte ezt az örömteli jellegét szerte az országban. Itt, a szőlőültetvényekkel körülvett Kiskőrösön a város méltó módon tartja a háromnapos szüreti napokat: a magyar és szlovák ételek, sütemények versengésével, a különböző díjátadásokkal, a borlovag-avatással vagy éppen a vasárnapi szüreti felvonulással.
Fotó: AM
Feldman Zsolt elmondta: az elkövetkező hetekben derül ki, hogy milyen lett az idei termés, milyen lesz a 2019-es évjárat. Örömteli tény, hogy a magyar borok egyre jobb minőségűek. Az elmúlt évek nemzetközi sikerei, a több tucatnyi díj, elismerés bizonyítja, hogy a hat magyar borrégióban minőségi munka folyik. A hazai bortermelők évről-évre arra törekszenek, hogy a legkiválóbb bor kerüljön poharunkba, s ezzel is megerősítsék a magyar borok jó hírnevét.
A felmerülő nehézségekkel kapcsolatban az államtitkár beszélt arról is, hogy az elmúlt évtized sikerei mellett az idei év kíméletlen módon rámutatott a szőlő- és bortermelésünk gyenge pontjaira is. Az év első felének negatív piaci folyamatai – a telített hazai pincék és a megtelt európai borpiac, a borexport egyre nehézkesebbé válása – soha nem látott lépésekre ösztönözte az agrárkormányzatot. Az Agrárminisztérium támogatta a zöldszüretet, amellyel itt, a Kunsági borvidéken is 931 termelő élt, így 270-280 ezer mázsával csökkentette a leszedett szőlő a borvidéki várható termést. Az országos átlagban 6-800 ezer forint hektáronkénti támogatást október 15-ig fizeti ki a Magyar Államkincstár – mondta Feldman Zsolt.
Az államtitkár hangsúlyozta: ez az év azt mutatja, hogy a szőlő-bor szektor csak akkor lehet sikeres, sőt, csak akkor tudja fenntartani magát, ha minden szereplője – a legkisebb, pár négyszögöles szőlőtermelőtől kezdve, a néhány hektáros családi gazdaságokon át a legnagyobb, több tízezer hektoliter bort előállító felvásárló üzemekig – közösségben gondolkodik és szóba állnak egymással, különösen baj idején. A szőlőfelvásárlóknak ebben a helyzetben különösen fontos feladata, hogy partnereikkel, a szőlőtermelőkkel, valamint a hegyközségek és a borvidék képviselőivel is szót értsenek. A szőlőtermelőknek pedig meg kell érteniük, hogy a kellő időben megkötött termékértékesítési szerződés jelenti számukra a legnagyobb biztonságot és nem érdemes azt a kockázatot vállalniuk, hogy termésüknek csak a szüret idején keresnek vevőt.
