Ha nem sújtja kemény fagy a tél hátralévő részében és kora tavasszal a szőlőket, idén vidám szüret várható.
Ha nem sújtja kemény fagy a tél hátralévő részében és kora tavasszal a szőlőket, idén vidám szüret várható, s bőségesen lesz bor, jövendölték a környékbeli hegyközségek szőlősgazdái és a borrendek az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban vasárnap.
Kalmár István mórahalmi hegybíró, miután levágott néhány vesszőt az emlékpark skanzenjének szőlőskertjében, elmondta, a növény egészséges, a szőlő rügyei és a mellékrügyek szép zöldek. A szőlővesszők rugalmasak, beértek, a háncs és a bél aránya a kövidinka fajtának megfelelő. Ha a következő hetekben nem érkeznek komoly fagyok, nincs oka aggódniuk a gazdáknak.
A rügykezdemények állapotából nemcsak a jövendő termésre következtetnek, a hagyományoknak megfelelően a levágott vesszőket meleg szobában vízbe állítják, és a hajtások alapján azt is megmondják hamarosan, mikor érdemes elkezdeni a szőlő metszését.
Szent Vince napjához közeledve immár huszadik alkalommal gyűlt össze húsz Kárpát-medencei borrend képviselője Ópusztaszeren. A termésjóslást követően fölavatták a házigazda, Csongrád és Békés megyében működő Szent Vince Borrend új tagjait: Mózes Fabiolát, Gera Józsefet és Gyömbér Lászlót. Az avatást megelőző próbatételen többek között bekötött szemmel föl kellett ismerniük a borrend zászlósborát, a csongrádi cabernet franc-t.
A rendezvényt a Nemzeti italunk: a fröccs címmel rendezett kiállítás megnyitója, irodalmi fröccsdélután, majd a környékbeli szőlősgazdák új borainak kóstoltatása zárta. Kelemen Ferenc, a Szent Vince Borrend alelnöke elmondta, tavaly is jó termést vártak, és a jóslat beigazolódott, a csongrádi gazdáknak a szőlő mennyiségére nem volt panaszuk, és az újbor minősége is kiváló.
A néphagyomány szerint Szent Vince vértanú napján – január 22. – tájegységenként különbözőképpen megjósolják a várható szőlőtermést. Ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince, vagyis ha enyhe az idő és olvad ezen a napon, akkor jó bortermésre lehet számítani. A szeri monostor gazdasági épületei között tárták fel az Alföld egyik legnagyobb borospincéjét, ami azt bizonyítja, hogy már a középkorban jelentős szőlőtermesztés folyhatott a területen.
(MTI)
