A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai által végzett felderítés alapján az ország legtöbb megyéjében megjelent a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Candidatus Phytoplasma vitis (más néven Grapevine flavescence dorée, FD) fitoplazma vektorának, az amerikai szőlőkabócának (Scaphoideus titanus) a kifejlett egyede (imágója).
A rendkívül veszélyes FD terjedése megakadályozható az amerikai szőlőkabóca elleni eredményes védekezéssel.
Fontos, de nem elegendő kizárólag a lárvák ellen védekezni, mert a fitoplazmát terjesztő szőlőkabóca repülésre képes imágója a környező, esetleg nem permetezett ültetvényekből képes betelepedni és a kórokozót terjeszteni. Ezért kiemelten fontos az ültetvényben a kártevő sárga ragacslapos csapdázása, illetve a növényeken való vizuális felvételezése. A szaporítóanyag előállító területeken legalább 3 színcsapdát kell kihelyezni hektáronként. Szőlőültetvényekben az ajánlott sűrűség 5 ha-os táblaméretig 3 csapda/ha, 5-10 ha összefüggő táblaméretig 2 csapda/ha és 10 ha feletti összefüggő táblaméret esetén 30 csapda/ültetvény.
Hetente két alkalommal szükséges a csapdafogást leolvasni, illetve a lombozaton az imágók jelenlétét megfigyelni.
A szaporítóanyag előállító területeken (törzsültetvények és faiskolák) a csapdafogás eredményétől függetlenül kötelező a kabócák elleni védekezés. A termő ültetvényekben az egyedszám (csapdafogás) ismeretében kell az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés szükségességéről és időpontjáról dönteni. A fogások alapján kicsi a kifejlett alakok populációsűrűsége, ha a fogott egyedek száma átlagosan 4 egyed/csapda/10 nap, közepes, amennyiben 4-15 egyed/csapda/10 nap a fogás és magas, ha a csapdázott imágók száma nagyobb, mint 15 egyed/csapda/10 nap. A védekezési küszöbérték 4 egyed/sárga lap/10 nap.
A védekezésre több – a szőlőmolyok ellen is engedélyezett – rovarölő szer alkalmazható (pl. lambda-cihalotrin, deltametrin, béta-ciflutrin, klórpirifosz-metil, klórpirifosz, tiametoxam stb. hatóanyagú permetező szerek).
Az online elérhető károsító monitoring rendszerben térképi felületen nyomon követhető a kártevő észlelésének helyei és egyedszámának alakulása, amely alapján a védekezések ütemezhetőek.
A rendszer ide kattintva elérhető.
(NÉBIH)