Jellemzően import csemegeszőlőt kínálnak a hazai élelmiszer-áruházak, ugyanakkor a saszla mellett egyre népszerűbb a magyar nemesítésű Arkadija, Pannónia kincse és Éva is. A nemzetközi trendeknek megfelelően idehaza is a magnélküli étkezési szőlő iránt nő a kereslet legjobban.
Magyarországon idén nagy mennyiségben augusztus közepén jelent meg a piacokon a hazai termesztésű csemegeszőlő, a korai érésű fajtákkal azonban arányait tekintve viszonylag kevés, sokszor csak mutatóban jelenik magyar származású áru. Mivel a piacokon, áruházak zöldség-gyümölcs pultjain – szezontól függő választékkal – a gyümölcskínálatnak egész évben része a csemegeszőlő, főként behozatalból származó csemegeszőlővel találkozhatunk. Elsősorban olasz, kisebb mennyiségben argentin, brazil, chilei, dél-afrikai vagy perui áru szerepel a választékbővítő kínálatban. Az import az utóbbi öt évben jelentősen nőtt: 5000 tonnáról 7300 tonnára, ami a csemegeszőlő iránti kereslet növekedésével magyarázható. A felmérések szerint a magyar emberek átlagosan évente 2,5-3 kilogramm csemegeszőlőt esznek.
Az importszükséglet egyértelműen a megtermelt mennyiség jelentős csökkenésével és a kereslet növekedésével magyarázható: míg az 1970-es évek végén 7500 hektáron átlagosan 68 ezer tonna étkezési szőlőt állítottunk elő, addig mára a termőfelület ennek csupán töredéke, mintegy 1000 hektár – a legnagyobb területek Bács-Kiskunban, Somogyban és Tolnában találhatók –, ahonnan nagyjából 15 ezer tonna hazai termelésű szőlő származik.
A fajták tekintetében az étkezési szőlő kínálatában a hazai termesztésű szőlők körében hagyományosan jelentős arányban találunk saszlát (Chasselas), illetve annak változatait (piros, fehér) a piacon, ugyanakkor egyre jobban terjednek a hazai termesztésben is a tipikus csemegeszőlőfajták, mint a fehérek közül a korai érésű Arkadija – amely nagy szemű és fűszeres ízű, viszont repedésre hajlamos –, a szintén hazai nemesítésű Pannónia kincse vagy az Éva. A kékszőlők közül a nagyfürtű Guzal kara vagy a késői érésű Moldavia. A nagy klasszikusok között tartjuk számon az Itáliát és a Cardinált, amely a hazai termesztésben is jelentősebb mennyiségben megtalálható. Az utóbbi időben Magyarországon is számos új fajta jelent meg, főként a világon is tapasztalható trendeknek megfelelően a magnélküli kategória iránt nő a kereslet.
(NAK)