Kötelező lesz a boros palack címkéjén megjelölni, hogy melyik országból származó és milyen arányú borral házasították a magyar terméket egy készülő rendelet-módosítás alapján.
Kötelező lesz a boros palack címkéjén megjelölni, hogy melyik országból származó és milyen arányú borral házasították a magyar terméket egy készülő rendelet-módosítás alapján – mondta Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára a parlament mezőgazdasági bizottságának szőlő-, bor-, pálinka albizottsága ülésén csütörtökön Budapesten.
Mészáros Kálmán, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) igazgatója pedig arról számolt be az albizottság ülésén, hogy a csaknem 50 ezer hektoliter zárolt olasz bor csak akkor kerülhet forgalomba, ha az olasz hatóság dokumentálni tudja eredetének nyomonkövetését.
Font Sándor, az albizottság elnöke elmondta: az olasz termelőtől 23-27 eurócentért vásárolják fel a borászatok a szőlő kilogrammját és az ebből készült bor literjét ugyanennyiért exportálják, jóllehet egy kilogramm szőlőből legfeljebb 0,75 liter bor készülhet. Közölte: a helyzet nyitja az, hogy az exportra – így Magyarországra is – kerülő olasz bor 9 alkoholfokos, amit 14,5 mustfokú szőlőből lehet előállítani. Miután az olasz szőlők ennél jóval édesebbre érnek, így magasabb lesz a belőlük készült bor alkoholfoka is – fejtette ki és hozzátette, a 9 alkoholfokos bor tehát higított termék.
Miután a víz kimutatható a borban, az elnök egy hipotézist állított fel a hígításra. Miután az ilyen bort exportáló olasz borászatok sűrítményt és üdítőitalt is előállítanak, vélelmezhető, hogy a sűrítmény készítése után visszamaradó vízzel hígítják a bort.
Gál Péter elmondta, hogy augusztus elején itt jártak az olasz hatóságok képviselői, és akkor derült ki, hogy náluk nem megoldott a nyomonkövetés a szőlő felvásárlásától a bor exportálásáig.
Sümegi Zsombor, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa megbízott főtitkára arról számolt be, hogy tavaly július végéig 287 ezer hektoliter olasz bort importáltak az országba, az idén a mennyiség – ugyanebben az időszakban – viszont 157 ezer hektoliterre esett vissza. Ennek pedig az az oka, hogy Magyarországon kitört az olasz bor körüli botrány – fejtette ki.
A 157 ezer hektoliterből a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 48 ezer hektolitert zárolt, a többire ugyanis már korábban forgalomba hozatali engedélyt adott.
Az ülésen ezt követően azon vitáztak a részvevők, hogy az import visszaesése előnyösebb helyzetbe hozza-e a magyar termelőket – miután vörös borból máris hiány van a piacon – és ez növeli-e a szőlő felvásárlási árát. Abban egyetértettek, hogy amíg a bor eladási ára nem emelkedik, addig a szőlőt sem vásárolják fel drágábban a borászatok.
Felvetődött az is, hogy a szőlőtermelők képtelenek egységesen fellépni, így a kereskedők határozzák meg az árat és egyenként tárgyalnak a termelőkkel.
Az albizottság második napirendi pontként azt tárgyalta, hogy milyen nehézséget okoz a szőlőtermelőknek az ekáer-számnak (elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer) a szállításhoz történő megkérése.
Vadas Beatrix, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője beszámolt arról, hogy napokon belül megjelenik az a jogszabály-módosítás, amely kiveszi a kockázatos termékek köréből a szőlőt. Ekkortól a kisebb szállító járművekre már nem kell ekáer-számot kérni, illetve ha a vevő szállítja a szőlőt, akkor sem kell számot kérni.
A hegyközségek képviselője elmondta: amikor megtelik a jármű szőlővel, nem biztos, hogy működik a tábla szélén a mobil internet – vagy a rendszerben lesz gond – és mire megkapja a szállító az ekáer-számot, erjedni kezd a szőlő, amit a felvásárló nem vesz át.
Mihics Henrik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőr századosa elmondta, 15 napig érvényes az ekáer-szám, azt meg lehet kérni a szüret előtti napon is.
(MTI)
