A bor Magyarország stratégiai terméke, jelentős exportcikk, a nemzeti karakter egyik meghatározója, a magyar gasztronómiai kultúra szerves része.
A tárca környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára azt mondta: éppen ezért támogatja a kormányzat kiemelten a szőlőültetvények szerkezetátalakítását, borászati gépek beszerzését és technológiai korszerűsítését, valamint a magyar borok minél szélesebb körű népszerűsítését, beleértve az Európai Unió tagállamait és az EU-n kívüli országokat is.
Az éghajlati változás korunk egyik legjelentősebb problémája, mezőgazdasági és hidrológiai következményei is vannak, befolyásolják az egészségi állapotot, az élelmiszer-biztonságot, a borkultúrát – fűzte hozzá V. Németh Zsolt.
Azt mondta: számolni kell az átlaghőmérséklet emelkedésével, a csapadékhozamok csökkenésével és szélsőséges eloszlásával, a hőhullámos napok számának emelkedésével, és ezeknek a változásoknak a következményeként azzal is, hogy valószínűleg előrébb kerül a rügyfakadás és a szüret is.
A szaktárca államtitkára a kőszegi Európa Házban neves hazai borászok, valamint meteorológusok előtt mondta el köszöntőjét. A szakemberek évről-évre azért jönnek össze a határszéli városban, hogy az 1740-es évektől vezetett „Szőlő Jövésnek Könyve” ünnepségsorozathoz kapcsolódva – amikor ünnepélyes keretek között rajzolják be a szőlőhajtásokat a könyvbe – a klímaváltozásnak azokról a hatásairól beszéljenek, amelyek a szőlőtermesztőket és a borászok munkáját érintik.
Huber László (Fidesz-KDNP), Kőszeg polgármestere arról szólt, hogy a szőlőkultúra évszázadok óta meghatározó jelentőségű a településen, a kőszegi gazdák büszkék jellegzetes boraikra. Kitért arra is, hogy a Pannon Egyetem Georgikon Kara szeretné, ha Kőszegen felsőfokú mezőgazdasági képzés kezdődhetne, amelyek része lenne borászok képzése is.
Németh Krisztina, a Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, a konferencia egyik előadója az MTI-nek elmondta: a szőlőtermesztés technológiája, feltételei folyamatosan változtak az elmúlt évszázadokban, de ez a folyamat napjainkban felgyorsult.
A magas – kordonos – műveléssel a fagy veszélye megnövekedett, a hőmérséklet változásai, a páratartalom, a fokozatos melegedés, a növekvő UV-B sugárzás, a csapadék szélsőséges változása, a hirtelen kialakuló jégesők, az évszakok eltolódása hatással vannak a szőlőtermesztésre.
Ezek mellett új kártevők, gombák és rovarok is megjelennek, amelyekkel szemben védekezni kell, a megszokott fajták helyett pedig a fagyot és a meleget is jól bíró szőlőfajtákat kell telepíteni, ami akár a magyar borokat is megváltoztathatja – mondta Németh Krisztina.
(MTI)
