Hiába lett jó a hazai akác- és napraforgóméz-termés, az ukrán import letörte a hazai árakat. A kereslet élénkülése miatt ősszel azonban drágábban adhatják el mézüket a magyar méhészek.
Hiába volt gyenge a termés Argentínában, kínálati piac alakult ki Európában, többek közt Magyarországon is, és ez az év eleji szintre vetette vissza a felvásárlási árakat – mondta a Világgazdaságnak Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke. A vegyes mézet a szezon kezdetén 700-750 forintos kilónkénti áron tudták eladni a méhészek, ami fokozatosan visszaesett 550-600 forintra, körülbelül három hete pedig le is állt a felvásárlás. A nyugat-európai vevők ugyanis egyre alacsonyabb árakat határoztak meg, illetve ők is visszavettek a mennyiségi igényeikből.
A hazai árak letörésében annak is lehet szerepe, hogy a korábbi aggodalmak ellenére kiderült, jó lett a hazai akác- és napraforgóméz-termés, javarészt viszont az ukrán importnak tudható be az árcsökkenés. A tavaly az országba érkező több mint 1600 tonna importméz 91 százaléka jött Ukrajnából, átlagosan 496,1 forintos kilónkénti áron. Idén májusig az egy évvel korábbihoz képest 6,7 százalékkal nőtt a behozott ukrán méz mennyisége, határparitásos átlagára pedig 417,3 forintra csökkent. Önmagában nem is az ideérkező ukrán méz mennyisége aggályos, hanem az, hogy annak nagy része a nyugat-európai vevőinkhez kerül, illetve ők más csatornákon is importálnak Ukrajnából – tette hozzá az egyesület elnöke.
Ez az ár – az 550 forintos felvásárlási árral és a 7 százalékos kompenzációs felárral is számolva – kilónként 55–115 forint árelőnyt jelent az importőrnek a hazai vegyes mézet felvásárlókkal szemben – állítja Fazekas Gyula. Ha ugyanis a felvásárló a méhész telephelyén 550 forintért veszi át a mézet, számára az összegyűjtés, a tisztítás, a hordó- és a mézvizsgálat költségeivel számolva 614 forintból jön ki egy kiló vegyes méz. Az ukrán méz határparitásos árában viszont benne vannak a helyi felvásárló költségei, a mézvizsgálat és a hordó ára is, így a 17,3 százalékos vámmal, valamint a fuvarköltséggel számolva 499 forintért már Budapesten is van az azonnal eladható hordós méz. Ha nem feldolgozott méz érkezik a határra, akkor 78 forint, ha pedig a hordó sincs az árban, akkor 55 forint az árelőny. Ezeken a számokon módosíthat, ha a méz az ukrán vámmentes kvóta részeként érkezett az országba, de a helyzet szeptembertől rosszabb lesz, mivel az Európai Unióra vonatkozó kvótát akkortól 2500 tonnával emelik meg.
Lényegesen optimistább az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Bross Péter elmondta: a májusi adatokhoz képest már az ukrán méz ára is megemelkedett. Szerinte minden idők leggyengébb argentin méztermése, a szintén alacsony amerikai termés a nemzetközi piacokon is áremelkedést hoz a közeljövőben, aminek a magyar méhészek is érzik majd a hatását. Szintén a hazai termelőknek jelent előnyt, hogy a nyugat-európai importőrök is óvatosabbak lettek a kínai mézzel szemben, és tavaly már 30 százalékkal kevesebb méz érkezett Kínából az EU-ba, mint 2015-ben.
A hazai termés eközben az elmúlt öt év átlagánál jobb lett, ami szintén optimizmusra ad okot. A jelenlegi piaci helyzetet Bross Péter azzal magyarázza, hogy sok tőkehiányos termelő még az egyre csökkenő árakon is kénytelen volt eladni az áruját. Nyáron a fogyasztás is mérséklődik, de a vázolt piaci hatások és a kereslet élénkülése miatt szerinte ősszel bizonyosan jobb árakon adhatják mézüket a magyar méhészek.
(Világgazdaság)
