A Húsvét előtti rövid héten folytatódott a koronavírus miatt extrém helyzet és megint csak igazolódott, ha a piac úgy érzi, gond van, akkor elfelejti az egyéb tényezőket.
Történ a múlt héten, hogy megjelent a szokásos USDA becslés és bár sok új információ nem jelent meg, sőt a búzára vonatkozóan inkább bearish volt, mégis emelkedett a búza jegyzése. A 2019/20-as szezon végére, idén június végére most 4,5 millió tonnával NAGYOBB készlettel számolnak és ebből 1 millió tonna az orosz növekedés, miközben a takarmány célú felhasználás is csökken 1,7 millió tonnával. Itt van a magyarázat az árak emelkedésére, mert a piacot jobban érinti az orosz kivitel bármilyen korlátozásáról vagy akadályoztatásáról szóló hír, mintsem a talán-igaz-talán-nem számítás a felhasználásról.
Az elmúlt hetekben többször is leírtuk, hogy nem igazi szűkösség van a búza piacán, hanem egy sajátos ellátási anomália. Ebből egy tényező az orosz visszafogottság, másik tényező az argentín és részben az EU-s logisztikai gond, mely a szállítási nehézségekből adódik ami a járvány miatt alakult ki. Ezek a tényezők a kínálati oldalt érintik, de emellett van egy sajátos USA-beli érdekesség is, mégpedig az ottani fogyasztók felhalmozása, ami náluk nem lisztben jelentkezik, hanem sütőipari termékekben. Az ottani fogyasztók nem akarnak otthon kenyeret sütni, ők a kész kenyereket keresik és ez eredményez extra keresletet a piacon. Ebből adódik, hogy a chicagoi tőzsdén a búza jegyzése megugrott és ezzel egy, az egész világon szétterjedő áremelés indult el.
A szokásos diagrammunk helyett most ezért is mutatom be a két fő termék áralakulását a chicagoi tőzsdén, mert másik oldalról érdekes a kukorica árának alakulása is:
A barchart.com ábráján az is követhető, hogy március közepéig nagyjából együtt mozgott a két termék ár, akkor vált el egymástól és az utóbbi néhány napban a stabilizációt követően ismételten együtt mozgott. A fekete függőleges vonalak mutatják a napon belüli áralakulást, egy-egy vonal egy-egy nap, míg az alsó zöld vonal a kukorica napi záróára.
Az európai árak is hasonlóan alakultak, itt azonban látványosabb a búza erősödése (szintén a fekete vonalak jelzik a búza árának alakulását illetve a zöldvonal a kukorica jegyzését.)
Az európai jegyzéseket még az is befolyásolta, hogy a Szaúd-Arábia és Oroszország illetve az OPEC országok megállapodása a kitermelés csökkentéséről közvetlenebbül hat, mint az USA-ban illetve erősebb az export kikötőkben jellemző kereslet. Nagyobb hangsúlyt kapott az is, hogy az orosz eladási korlátozás kedvezhet az EU-s exportnak és ezek a tényezők együttesen tudták emelni az árakat.
Fontos piaci tényezőnek látom és ez sarkalatos eltérés az USA és az EU között, hogy míg az USA-ban az ó- és az új termésű búza ára azonos szinteken van, addig az EU-ban az új termés 10,-EUR/to-val áll alacsonyabban. Már az új termés árára is hatással lehet, hogy Románia (ellentétesen az EU-s szabályokkal!) export-korlátozást vezetett be minden mezőgazdasági termékre. Ez ellen minden szervezet azonnal tiltakozott, mondván ez az EU-n belüli szabad áruforgalmat is érinti, de az indoklás volt érdekes, ugyanis a román vezetés a túlzottan elszabaduló árakkal indokolta a vészhelyzeti döntést. Szerintük a belső árak nem csak a járvány miatt, de a túl nagy export miatt is emelkedtek és ennek kívántak gátat szabni. Másik olvasata a helyzetnek, hogy a túlzott készlet-csökkenést is akadályozni kívánták, ami már az új-termésre vonatkozó árakban is tükröződött volna.
A figyelem ezen tényezők mellett az időjárású helyzet és kilátások felé fordult – a kedvező őszi és téli csapadék-ellátottság után most inkább hiány van csapadékból mind Európában, mint a Fekete-tenger térségében és az elmúlt napok esőzései után még további csapadékra van szükség a jó terméshez. Az elkövetkező egy hétre 10-15 mm csapadékot jeleznek az előrejelzések és a következő 2 hétben várt csapadék az átlagos csapadék szintjét is elérheti.
A hazai piaci helyzetre leginkább az eseménytelenség volt jellemző, s bár megjelentek az új termésre szóló ajánlatok, egyelőre még a tapogatózás idejében vagyunk – a „maradj otthon – ha teheted” helyzet csökkentette a kereskedelmi aktivitást. A Forint árfolyamának csökkenése az EURO-val szemben szintén rontotta a kalkulációkat, az egy héttel ezelőttihez képest most 1 EUR bevétel 350,-Ft-tal kevesebbet ér. Az árak alakulását mutatja táblázatunk is, ahol feltüntettük a legutóbbi árakhoz képest bekövetkezett változásokat is.
