Ismét nőtt a FAO élelmiszerár-index februárban – már a hetedik egymást követő hónapja –, amiben most leginkább a búza és kukorica drágulása játszott közre.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által nyomon követett öt alapvető élelmiszer árindexe 175,5 pontos átlagon zárt, ami az elmúlt két év közel legmagasabb értéke.
Ezen belül is a gabonák 2,5 %-ot emelkedtek januárhoz képest, ahogy a búza jelentősen, a kukorica és rizs pedig közepes mértékben drágultak.
Mindeközben a növényi olajok szembe mentek a trenddel és esetükben az árak csökkentek (4,1 %-kal), ahogy a pálmaolaj iránti kereslet mérséklődött, illetve a két nagy exportőr, Brazília és Argentína, szójatermése a korábban vártnál jobb lesz.
Nőtt a szarvasmarhahús ára, amint Ausztráliában újra felfutóban van a haszonállat-tenyésztés, így a FAO húsár-index is emelkedett 1,1 %-kal februárban. A tejtermékekért is valamelyest többet kellett fizetni, főleg a vajért és tejporért.
A cukor alig fél százalékot drágult: a brazil cukornád-hiányt az Európai Unió megnövelt cukorrépa termelése valamelyest ellensúlyozza.
Az első számok 2017-re
A FAO egyúttal előjött az idei első gabona előrejelzéssel is, e szerint 744,5 millió tonna termés várható – 1,8 %-kal kevesebb a rekordmagas 2016-os értékhez képest.
Az észak-amerikai kontinens termelői leginkább azokat a növényeket preferálják, melyekért a világpiacon többet lehet elkérni. Ígéretesnek tűnik viszont az őszi búza Oroszországban, az EU-ban, Kínában, Indiában és Pakisztánban – olvasható a FAO Gabonakészletek és –igények gyorsjelentésében.
A szemes termények esetében (például a kukorica) főleg a déli félteke országai kapcsán optimisták a szakértők. Argentína és Brazília jó év előtt áll, Afrika déli része szintén, ahol a tavalyi aszály után új erőre kaphat a szektor, bár az afrikai bagolylepke még keresztbe tehet egyes országok javuló kibocsátásának.
A FAO a rizsféléknél a kibocsátás és az igények oldalán is óvatos növekedést valószínűsítenek.
Az emberi fogyasztásra szánt búza iránti kereslet várhatóan 1 %-kal nő idén, az állati takarmány iránt akár 6 %-kal is. Ugyanennyivel lesz több búza a raktárakban világszerte, leginkább Ausztráliában, Kínában, Oroszországban és az Egyesült Államokban – összesen 240 millió tonnára tornászva fel a készleteket.
A globális gabonakereskedelem mennyiségében akár a 393 tonnát is elérheti, ami valamelyest alacsonyabb a tavalyi volumenhez képest.
Bizonytalanságok az élelmezési terén
A helyzet egyre súlyosabb Dél-Szudánban, ahol már hivatalosan is éhínség pusztít, de Észak-Nigériában, Szomáliában és Jemenben is aggasztó folyamatok zajlanak.
Miközben az élelmiszertartalékok megnyugtatóan bőségesek, az élelemhez való hozzájutás szinte ellehetetlenült a konfliktusok által sújtott országokban, és azokon a területeken (például Kelet-Afrikában), ahol aszály pusztít, olvasható a FAO termés- és élelmezési előrejelzésében.
Mintegy 37 ország képtelen megoldani élelmezését külső segítség nélkül, ezek többsége Afrika déli részén található, ott, ahol az El Nino okozta szárazság nehezítette a növénytermesztést 2016-ban. Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelés várhatóan új erőre kap a világ azon részén is, fegyveres konfliktusok, civil zavargások miatt a menekültek és éhezők száma máshol emelkedni fog.
(FAO)
