Ezt a nem újkeletű megállapítást jó néhányan hangoztatták – persze többnyire néhány pohár után – a Budapest Borfesztiválon. Kissé már kapatosan.
Még este nyolc óra tájékán is hosszú sorok kígyóztak a pénztárak előtt a Budai Várban, hogy bebocsátást nyerjenek Európa legrangosabb borfesztiváljára.
Ondré Pétertől az AMC új ügyvezető igazgatójától kaptuk a meghívást egy kis baráti beszélgetésre és borkóstolásra a Malatinszky pincészet pavilonjához, az AMC és sajtó kapcsolatát erősítendő.
Arra invitálom Önöket, hogy velem és munkatársaimmal közösen tegyenek egy próbát, s a Budapest Borfesztiválon társaságunkban teszteljék, hogy melyik halfajtához, melyik a kedvenc hazai, organikus boruk – mondta.
Útmutatást a halak és borok világába a 30 hektáros termőterülettel rendelkező, villányi Malatinszky Kúria alapítója, Malatinszky Csaba ad nekünk. Organikus borainak bemutatásával, szakértelmével gazdagítva szaktudásunkat hozzásegít Bennünket ahhoz, hogy megtapasztalhassuk, melyik halfajtához, melyik ízvilághoz, melyik itóka illik leginkább, milyen boritalt válasszunk a jövőben, ha igazi gasztronómiai élményben szeretnénk társaságunkat, barátainkat részesíteni.
– Nini! Nem a Miniszter Nagy István közeledik felénk? – kérdezte Malatinszky Csaba. Hívd már ide!
Ondré Péter sem volt rest, rögvest a Miniszterhez lépett, akit mint, egykori kabinetfőnöke ismerősként üdvözölt.
– Ejha! – mondta a Miniszter –, ez aztán a bor a javából.
Egy koccintással Ondré Péter is megerősítette a minősítést.
– Egyet mondok nektek – komolyodott el a Miniszter – ez olyan kiváló bor, hogy…
– Hogy ennél jobbat mostanában nem ittál – fejezte be a mondatot Malatinszky Csaba.
– Úgy van – kontrázott a Miniszter.
És igaza is volt, mert hol van az igazság?
Hát persze, hogy a borban.
A tábla széléről, pohárral a kezében – Dr. Bódis László
Dr. Bódis László blogja
Dr. Bódis László (1942-2019)
Eredetileg a pálya széléről akartam jelentkezni, mondván, hogy onnan szoktak bekiabálni az okoskodók a pályán küszködőknek. Valahogy én is így érzem magam, amikor a taccsvonalról próbálok beleszólni a „nagyok” dolgába vagy azokéba, akik ténylegesen művelik a szakmát, esetleg amikor csak el akarom mondani a gondolataimat, netán zsörtölődéseimet, amik néha eszembe jutnak; koromnál fogva már egy kicsit kívülállóként.
