A tábla széléről

Szent Iván hava

Agrofórum Online

A kétezres évek közepén talán még kevésbé látszottak azok a klimatikus változások, mint napjainkban. Télből nyár, nyárból vagy korai ősz, vagy késői tél. Most június első felében már érik az őszi árpa, a borsó és méteres a kukorica, meg a napraforgó és a repce napjai is meg vannak számlálva.

Szokás volt régen, Szent Iván (június 24.) éjszakáján, hogy gyakran szertelen és önfeledt mulatozással ünnepelt az ifjúság. Ehhez a hagyományhoz számtalan babona és szokás kötődött. Tüzet raktak, amelyet aztán a lányok át-átugráltak annak a hiedelemnek a reményében, hogy az ugrás közbeni gondolat, vágy, majd valósággá válik, ha nem vétik el az ugrást és nem kap lángra a szoknya. Sikamlós mondókák, énekek kapcsán évődtek a fiatalok, no meg azok is, akik nem érezték magukon az idő múlását. A fiúk, férfiak fából, szalmából óriási a napkorongot imitáló kereket készítettek, amelyet meggyújtottak, azután legurítottak valamely közeli dombról, miközben körültáncolták, énekeltek, mulatoztak.

Nyárelőnek is nevezhetnénk ezt a hónapot, hiszen a hó végi „sárgulások” már az igazi nyarat idézik.

A hónap elején még vigyázban álló kalászok lassan meghajlanak, mintha már a földet néznék, ahová néhány hónap múlva visszakerülnek azok a kiválasztottak, akikből majd ősszel új élet fakad, és akikből esztendőre újra kenyérnek való lesz.

A repcék ága-bogát húzó becők is egyre teltebbek súlyosabbak lesznek és a bennük barnuló apró magok rendre mondogatják egymásnak: Ugye, hogy szükség van ránk, még ha le is maradunk értékesebb társunk a napraforgó mögött? Az energiánkra persze szükség van – hajtogatják nem kis büszkeséggel.

A hónap elején még át-át lépi a gazda a kukoricatöveket, miközben vizsgálódik, hogy eredményes volt a gyomirtás, meg hogy úgy egészében mit mutat a növényállomány. A hónap vége felé meg már a sorok között is nehezen tud elmenni a sokszor méternél is magasabbra nőtt, dúsan fejlett levélzetű kukoricásban.

Milyen erő van a természetben. Szinte szétveti a sejteket ez a gigantikus építkezés. Bámulatos, hogy milyen hihetetlen sokféleséget mutatnak ilyenkor a növények. Egyiknek a gyökerei egyre intenzívebben pumpálják a tápanyagokat feljebb és feljebb, hogy a Nap sugarai valami igencsak bonyolult kémiai eljárással, amit fotoszintézisnek nevezünk élővé tegyék a holt anyagokat, a levelek miniatűr   vegykonyháiban. Előttük az élet, a kiteljesedés.

Másféle növények meg már belefáradtak az építkezésbe, csak az utódokat, a magvaikat gyarapítják még, de azt is egyre ernyedtebben. Ők már kifelé mennek az életből. Már nincs szükségük lassan semmire. Gyakorta valami ismeretlen messzeségbe révednek, mint akik az örök kérdést kutatják: Van-e valami reményteli jövő? Van-e valami másik lét is, vagy ez lenne az út vége?…

Élénk hónap ez a június. Minden tekintetben az. Bemutatók sokaságán ismerkednek a gazdák az újabb fajtákkal. Szinte valamennyi, a vetőmagszakmában, érintett cég szervez valamilyen kalászos bemutatót, nem is beszélve a nemesítő intézetekről, amelyek vezetői, munkatársai nem sokat pihennek ezekben az időkben, hiszen szinte egymást érik a rendezvények, amelyeken elvárják a résztvevők, hogy a fajták tulajdonosai, képviselői első kézből informálják őket az újabb, meg a már bevált, bizonyított fajták tulajdonságairól, értékeiről.

Az Agrofórum már az elmúlt évben is közölte és most is a júniusi számában ismét közre adja a kalászos, illetve azzal egy időben bemutatható növények fajtabemutatóinak helyszíneit, időpontjait. Tesszük ezt azért is, hogy az érdeklődők minél szélesebb köréhez eljusson a rendezvények híre.

A bemutatókon már a jövőről gondolkodunk, de ilyenkor, Szent Iván nap tájékán újra a jelen, az előttünk álló betakarítás, a tárolás az értékesítés gondjai ülnek a vállainkra.

Sokasodnak a kérdések, de a válaszokat leginkább csak magunktól várhatjuk.

Szent Iván éjszakáján megőrizve – a népszokást talán – még itt-ott mulatoznak a fiatalok. Jól teszik, hiszen még fiatalok. Kétezer éve azon az éjszakán is mulattak, amikor lehullott egy fej, mert egy ledér hajadon eltáncolta Keresztelő János életét. János = Iván, ez a hónap tőle kapta a nevét.

A tábla széléről 2006-ban – Dr. Bódis László

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Addig adj, amíg adni tudsz!

2019. december 24. 05:36

Karácsonyra készülve az erdők-mezők is ünnepi ruhába öltöznek; legalábbis ebben reménykedünk, mert még ilyen vén fejjel is arról álmodozik az ember, hogy fehér Karácsonyunk lesz.

„Korhadt fakeresztek”…

2019. november 5. 18:02

Novemberre készülve az ember akaratlanul is belekerül abba a ködös, sáros, pocsolyás hangulatba, amelynek vége az elmúlás.

Támad a drótféreg, sok helyütt újra vetik a kukoricát

2019. június 7. 13:15

Soha nem látott drótféreg fertőzés tizedeli a kukorica és a napraforgó vetéseket egyes dunántúli megyékben (Lehet, hogy másutt is!)

Búzatermesztésünk jövőjéről

2019. április 24. 14:34

Lehet, hogy rosszul gondolom, de néhány tíz, vagy akár ötven hektáron is, önállóan, nem lehet gazdaságosan búzát termelni, mert vagy nincs hozzá elegendő eszköz, vagy túl sok van – ami nincs kihasználva.

Mindent a téltemetőről

2020. február 15. 04:39

„Ha a télike virágzik, a kikelet érkezik” – mit érdemes tudnunk hazánk egyik legkorábban virágzó évelő növényéről, ami szó szerint bearanyozza az erdők talaját? Ismerjük meg a téltemetőt!

Jön a tavasz - ehető virágokkal színesebb a konyha

2019. február 28. 04:36

Elsőre bizarr bolondságnak tűnik, hogy a salátánkban, esetleg hidegtálak díszítéseként ibolyát vagy körömvirágszirmot használjunk. De ha belegondolunk, hogy mióta fogyasztunk kamillateát, vagy használunk körömvirág krémet, már nem tűnik annyira ördögtől valónak az ötlet.

Teatermesztésbe fogtak Magyarországon

2018. augusztus 23. 12:05

Varga Marianna projektvezető, teanagykövet segítségével egy maréknyi magyar termesztő belevágott a teatermesztésbe itthon.

Gazdahely Videó

Diplomával a tanyára - mi ebben a jó?

2018. június 25. 10:37

Sipos Mihály és felesége Ruszkai Krisztina tanyáján jártunk Cegléd mellett.

Gazdahely Videó