Agrárközösség

Mit kell tudni a betegszabadságról?

Agrofórum Online

A munkavállalót munkáltatójánál az adott naptári évben betegsége miatti keresőképtelensége idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerint üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget, valamint a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő, terhesség miatti kereső képtelenséget - tizenöt nap betegszabadság illeti meg, melyre az ellátást a munkáltató fizeti. 

Tekintsük át, hogy milyen szabályok vonatkoznak ennek elszámolására.

A betegszabadság kiadására a szabadság kiadására előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Betegszabadság a beosztás szerinti munkanapokra jár. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, ha a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni. A munkavállaló táppénzre csak a betegszabadságot követő naptól kezdődően jogosult.

Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.

A munkáltatónak nem kell vizsgálnia, hogy az előző munkahelyén hány nap betegszabadságot vett már igénybe a munkavállaló.

A betegszabadság a munkavállalót illeti meg, ebből következik, aki tagként, egyéni vállalkozóként lesz keresőképtelen az első naptól kezdődően táppénzre jogosult.

A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 70 százaléka jár.

A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.

Amikor az orvos a magánszemély keresőképtelenségét megállapítja, az „Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” nyomtatványon kódszámmal közli, hogy a megbetegedés milyen jellegű, ebből megállapítható, hogy a munkavállalót betegszabadság vagy azonnal táppénz illeti-e meg.

A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a Munka Törvénykönyve alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A betegszabadságra egyebekben a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni.

A tanulót a betegszabadság időtartamára tanulói pénzbeli juttatásának hetven százaléka illeti meg.

A keresőképtelenséget az Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjasok esetén is úgy kell igazolni, mint ahogy az összes munkavállalónak ,,Orvosi Igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” elnevezésű nyomtatványon, tartós keresőképtelenség esetén ,,Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” megnevezésű nyomtatványon.

Az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas alkalmazott nem biztosított, így táppénzre nem jogosult, de jogosult a Munkatörvénykönyvben foglalt betegszabadságra, amelyhez szintén szükséges a keresőképtelenségi igazolás. A betegszabadság lejártát követően fennálló keresőképtelenség esetén – a keresőképtelenségi igazolás alapján – a munkavállalóként dolgozó nyugdíjas igazolt – nem fizetett – távolléten lesz.

Az Mt. 126. (4) bekezdése szerint a betegszabadság kiadásánál a 124. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A 124. § (3) bekezdés alkalmazásakor, ha a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni. A kiadás során a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.

A fenti rendelkezések alapján a szabadságot főszabály szerint a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Azaz általános munkarend esetén például december 24 – 26. napja között nem fog csökkenni a betegszabadságnapok száma (nem lehet elszámolni ünnepnapokra betegszabadságos napot).

Amennyiben azonban a munkavállaló foglalkoztatására egyenlőtlen munkarendben kerül sor, a szabadságot (betegszabadságot is beleértve) kétféleképpen lehet kiadni és nyilvántartani. A törvény a szabadságot naptári évenként határozza meg, ezért a munkáltatónak már év elején el kell döntenie, hogy melyik szabadságkiadási módot választja és ezt a naptári év során nem változtathatja meg.

Az egyik lehetősége a munkáltatónak, hogy munkanapban tartja nyilván és abban is adja ki a szabadságot akként, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaszüneti napot (jelen esetben az ünnepnapokat – azaz itt sem kell e napokra elszámolni) és a heti pihenőnapot. A szabadságnapot ebben az esetben a munkavállaló napi munkaidejével kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a távol töltött szabadságnapra hány órára lett volna beosztva.

Ha a munkáltató a másik lehetőséget választja, akkor egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadásakor órákban kell elszámolni. Ezen megoldás választása esetén a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani, azaz olyan óraszámban, ahogy a távol töltött szabadságnapra be volt osztva a munkavállaló.

Ebben az esetben tehát a beosztás szerinti munkaidővel kell számolni, úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon lévő munkavállaló annyi órát teljesített, mint amennyire a távolléte napján, azaz a szabadságnapon eredetileg be volt osztva. Ennyi órára kell a távolléti díjat is elszámolni.

Munkaidő-beosztás hiányában pedig a szabadságot (betegszabadságot) az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.

Ha a munkaszüneti napok körüli pihenőnapok áthelyezésre kerülnek, a betegszabadság kiadásánál ezt figyelembe kell venni, és az áthelyezés miatti pihenőnapra nem, a helyette munkanapnak nyilvánított napra viszont betegszabadságot kell elszámolni.

Ha a dolgozó fizetett szabadsága alatt megbetegszik, a szabadság kiadását meg kell szakítani és részére az éves keret figyelembe vételével betegszabadságot (ha már nincs, akkor táppénzt) kell elszámolni.

Többes jogviszonyban (több munkáltatónál) dolgozó munkavállalónak minden jogviszonyában jár a betegszabadság (ha mindegyik jogviszonyában keresőképtelen), táppénzre csak ennek lejárta után jogosult, és csak abban a jogviszonyában, amelyben az egészségbiztosítási járulék pénzbeli részét is megfizette.

Törökné Rácz Erzsébet
 mezőgazdasági adószakértő

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A számlakiállításhoz kapcsolódó változások 2020. július 1-től

2020. június 16. 13:24

Az  Áfa törvény 163. §-a értelmében:  A számlát a termékértékesítés  vagy a  szolgáltatás teljesítését követően, az Áfa-törvény szerinti teljesítéséig (előleg esetén annak kézhezvételéig, jóváírásáig) de legfeljebb az attól számított meghatározott  időn belül ki kell állítani. A számla kiállítási idő eddig 15 nap volt, ami most július 1-től 8 napra változik.

Egyszerűsített foglalkoztatással, őstermelői járulékokkal kapcsolatos változások

2020. május 26. 08:23

December 31-ig az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szabályait a gazdaságvédelmi akcióterv keretében kihirdetett 122/2020. kormányrendelet bizonyos helyeken megváltoztatta.

A határtalan határ

2018. október 17. 12:47

Október hónap – ahogy már korábban írtam is egyike a kedvenceimnek, a simogatóan fátyolos napsugarával, a völgyekben megülő hajnali párával, a sarjadó vetésekkel, a festőket megszégyenítő színkavalkádjával.

Hazánk kincsei III. rész - A 2019-es év madara, kétéltűje és emlőse

2019. augusztus 28. 04:36

A Magyar Természettudományi Múzeum idén januárban is kihirdette a 2019-es év „legjei” verseny győzteseit a szakma által nevezett madár-, rovar-, emlős-, hal-, és kétéltűfajok, valamint a növény- és gombavilág képviselői közül. Ez a cikk a 2019-es év madaráról, kétéltűjéről és emlőséről szól.

Sárgarépás kenyér - recept

2019. augusztus 20. 04:47

Augusztus 20-a az államalapítás mellett az új kenyér ünnepe is.

Mérgező lágyszárú növények a kertben

2020. február 24. 04:36

A növényfajok és -fajták kiválasztása alapjaiban is többtényezős kérdés, hát még ha otthonunk kíváncsibb lakóinak „kóstoló kedvével” is számolnunk kell. Gyermekeink, háziállataink és házi kedvenceink védelme érdekében tisztában kell lennünk azzal, vajon mely növények, illetve azoknak mely része(i) és mennyire mérgező(ek).