A Munka Törvénykönyve szabályozza azokat az eseteket, amikor a munkáltató a munkabérből levonást teljesíthet. A törvényben meghatározott eseteken túl a munkabérből való levonás nem lehetséges, még abban az esetben sem, ha a munkáltatónak anyagi igénye van a munkavállalójával szemben.
Munkabérből (melybe beletartozik minden olyan kifizetés, melyet a munkavállaló a munkaviszonya alapján kap a munkáltatótól, így a végkielégítés, jutalom vagy a bónusz is), való levonásnak szűk körben, csak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye.
A munkabérből való levonás jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján
- A jogszabály alapján való levonás jellemző esetei a személyi jövedelemadó előleg és a társadalombiztosítási egyéni járulékok jogcímen történő levonások.
- Végrehajtható határozat lehet bírósági, vagy közigazgatási határozat pl. gyermektartás, szabálysértési bírság, köztartozás esetén. A végrehajtás foganatosítása történhet közvetlen bankszámlán történő letiltással, vagy végrehajtói megkeresés alapján a munkáltató által a munkavállaló munkabéréből való levonással. A végrehajtható határozat alapján történő munkabérből való levonás korlátozott, az csak a levonásmentes munkabérrészig terjedhet.
Ezen felül a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja
- a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy
- ha az előlegnyújtásból ered.
A munkabérre való végrehajtás részletes szabályai:
A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget – az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget -, és abból elsősorban a meg nem fizetett végrehajtási illetéket és az előlegezésre kötelezett szerv által előlegezett költséget kell kielégíteni.
Ha a végrehajtás során befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést (ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha az adós munkavállaló bérét egyszerre több letiltás is terheli), akkor a követélés-típusok szerint, a levonási sorrend az alábbiak szerint alakul:
- gyermektartásdíj,
- jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
- munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
- a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
- adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
- egyéb követelés,
- a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.
A fentiek alkalmazásakor csak sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni. Az adott követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell levonni. Tehát az egy adott követeléshez kapcsolódó járulékos költségek a követeléssel együtt kerülnek kifizetésre a végrehajtás kérőnek (pl.: a gyermektartásdíj költsége is a gyermektartásdíjjal azonos szinten kerül levonásra).
Több követelés egymás közötti sorrendjét az dönti el,hogy a levonás alapjául szolgáló iratok közül melyik érkezett korábban. Azonban a bíróság elrendelheti, hogy a követeléseket arányosan kell kielégíteni.
Köteles-e a munkáltató a letiltást érvényesíteni?
Ha törvény levonásra kötelezi a munkáltatót, köteles azt teljesíteni, vagyis a meghatározott összeget a munkavállaló munkabéréből levonni. Ha a munkáltató elmulasztja a levonást, készfizető kezesként felel a végrehajtást kérővel szemben a le nem vont rész erejéig..
A levonási kötelezettsége teljesítése során legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon a munkáltatónak értesítenie kell az adóst (fizetésre kötelezett munkavállalót) a letiltásról, és gondoskodnia kell a bérfizetéskor a munkabérből történő levonásról, valamint a végrehajtást kérő részére ki kell fizetni, vagy át kell utalni a levont összeget. Ha akadályba ütközik a levonás, a letiltás esetleges akadályáról a letiltást kibocsátó szervet értesítenie kell.
Amennyiben az adóhatóságtól érkezik a munkáltatóhoz jövedelem letiltás, a munkáltatónak a letiltás kézbesítését követő 15 napon belül munkavállalónként kell tájékoztatnia az adóhatóságot a havonta letiltható jövedelem összegéről.
A levonás és a letiltás utalása a munkáltatónak költséget jelent, aminek megtérítését követelheti, illetve annak megelőlegezését is kérheti mind a végrehajtást kérőtől, mind a munkavállalótól.
A végrehajtó a munkáltatónál helyszínen ellenőrizhet. Biztosítani kell részére a munkahely területére vagy az ügyintézés helyszínére történő belépést, az adósra vonatkozó személyi nyilvántartásokba, a munkabérrel és a letiltással kapcsolatos iratokba való betekintést.
A munkáltató jogosult a letiltott összeg kifizetését nem több mint hat hónapra felfüggeszteni, míg annak összege a 400 forintot el nem éri.
A levonások szempontjából munkabérnek minősül minden olyan jövedelem, amit a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére tekintettel kapott, és amit személyi jövedelemadó előlegfizetési kötelezettség terhel.
Levonás szempontjából munkabérnek minősül a betegszabadságra kifizetett összeg, a végkielégítés, és a bónusz, illetve a jutalom is. A béren kívüli juttatások nem képezhetik a levonás alapját. A levonásra a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A munkabérből általános szabály szerint a levonás maximális mértéke 33 százalék, kivételesen legfeljebb 50 százalékot lehet levonni.
Kivételesen a nettó munkabér 50 százalékáig terjedhet a levonás az alábbi esetekben:
- a tartásdíj,
- a munkáltatónak a munkavállalóval szemben fennálló munkabér követelése,
- a jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás,
- több letiltás egyidejűleg.
Mentes a végrehajtás alól az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének megfelelő rész, vagyis a levonásmentes munkabérrész, ami jelenleg 28 500 forint. Ez alól kivétel a gyermektartásdíj. A 28 500 forintot, mivel ez a munkavállaló megélhetését szolgálja, így azt minden hónapban meg kell kapnia.
A munkavállalónak folyósított előlegekről és előírt tartozásokról személyenként analitikát célszerű vezetni.
Kisadózó vállalkozó esetén nem lehet a munkabérből történő levonás szabályai szerinti letiltást teljesíteni. A végrehajtásra a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. évi törtvény által szabályozott egyéb módon van lehetőség (banki letiltás, ingó, ingatlan végrehajtás).
Alkalmi munkavállaló, egyszerűsített foglalkoztatott esetében sem értelmezhető a munkabérből történő letiltás.
Egyre több ellenőrzés irányul a letiltások helyességére, ezek analitikus nyilvántartására. Éppen ezért érdemes ezekre is több figyelmet szentelni.