A növényvédelemben tényleg a vegyszer a legfontosabb?

A növényvédelem nem a permetezéseknél kezdődik. Ez egy sokkal bonyolultabb folyamat.

Az első lépés, amit az ember megtehet, a vetőmag kiválasztása. Ma már nem mindegy, hogy milyen minőségű terményt akarunk termeszteni, nem beszélve arról, hogy figyelnünk kell a nemesítések során bevitt rezisztenciára, illetve toleranciára. Ezekkel a dolgokkal pénzt és időt takaríthatunk meg magunknak.

A következő lépés a jó agrotechnika:

1. Helyes kultúraválasztás. Nagyon sok pénzt, erőt és fáradtságot tudunk megtakarítani azzal, ha jó vetésforgót találunk ki magunknak. Vannak egyszerű alapszabályok amiket, ha betartunk, akkor már nagyon sokat tettünk a növényvédelem érdekében. A legegyszerűbb ilyen szabály, hogy egyszikű kultúra után kétszikűt válasszunk, a másik, hogy kapás után őszit és természetesen fordítva. Ha ezt a kettőt betartjuk, már nagyon sokat teszünk annak érdekében, hogy aratás után több pénz maradjon a zsebünkben.
2. Megfelelő tápanyag-utánpótlás. Ha már megvan a növényfaj, akkor kezdődhet a tápanyag-utánpótlás. Sajnos ide nem tudok egyszerű elveket leírni, mert ez bonyolultabb téma ennél. De ha már van egy 5 évnél nem régebbi talajlaborunk, és tudjuk a vetni kívánt növényünket, akkor egy kis segítséggel rögtön megtudhatjuk, hogy miből mennyit rakjunk a talajunkba. Ez azért lesz nagyon érdekes, mert egy egészséges vitális növény mindig nehezebben betegszik meg, mint egy legyengült erőtlen növény. Nem beszélve arról, hogy a jó tápanyag-utánpótlással ki bírjuk hozni a növényeinkből a maximumot.
3. Jó talajmunka. A megfelelő talajmunka a növények kezdeti fejlődésében a legmeghatározóbb. Minél egyenletesebb a magágy, annál jobb lesz a kelési rátánk. A növények egyszerre fognak kelni, egyszerre érik el az összes fejlődési szakaszt. Tehát meg fogják könnyíteni az életünket.
4. Megfelelő vetés. A vetés az egyik legsarkalatosabb pontja a növénytermesztésnek. Ahhoz, hogy egységes kelést érjünk el, megfelelő mélységbe kell vetnünk a növényeinket. Ezen felül az optimális tőszám beállítása is meg fogja határozni a jövőnket. Jó tőszámbeállítással elérhetjük, hogy növényeink nem lesznek túl sűrűek, ezért könnyebben átszellőznek, így a gombás betegségek kevésbé fogják támadni. Ha még figyelünk az uralkodó szélirányra és ezzel fokozzuk az állomány átszellőzését, akkor már csodákra leszünk képesek. Nem beszélve arról, hogy a megfelelő növényállományszám a gyomosodást is háttérbe fogja sorolni, miután elérte a növényünk a talajtakarást.

Az agrotechnika után térjünk is rá a permetezésre. Itt rögtön megosztom veletek a kedvenc piramisomat, amin lehet látni, hogy mi mennyire fontos egy sikeres növényvédelmi kezeléshez. Kezdjünk is bele a magyarázatába.

MIKOR?

Valójában ez két kérdés egyben, hiszen először meg kell állapítani, hogy mi ellen szeretnénk védekezni. Ez a lépés nem csak az Integrált növényvédelem miatt fontos. Hiszen azzal hektáronként ezreket tudunk spórolni, ha a megfelelő kár/kórokozó vagy gyom ellen védekezünk. Vegyük például a gyomokat, nem mindegy, hogy milyen gyommal fertőzött egy terület. Jó kukoricás példa, hogy általában nikoszulfuronos csomagot szoktak javasolni, hiszen az szinte minden veszélyes gyomot ki fog irtani a tengeriből. (Ezt szoktam sorompó technikának nevezni, a növényvédősnek nagyon jó, hiszen nem üti meg a bokáját, a gazdának pedig vagy pénzkidobás, vagy nem). Viszont, ha nincs a táblánkban évelő egyszikű (fenyércirok), akkor nem feltétlen szükséges a bonyolultabb csomagok alkalmazása. Tehát egy helyesen kiválasztott „ellenség” már ezreket hozhat a konyhára, vagy ezreket vihet el egy hibás „ellenség” azonosítás. És akkor ténylegesen válaszoljuk meg a mikor kérdést is. Tehát ha már tudjuk, hogy mi ellen kívánunk védekezni, akkor már be tudjuk lőni az optimális időt is. Minden egyes kár/kórokozónak és gyomnak megvan az az állapota, amikor a legsebezhetőbb, tehát a legjobban tudunk ellene védekezni. És sajnos megvan az az állapotuk is, amikor már nem lehet ellenük semmit se csinálni, még a legdrágább, legszuperebb készítmények se bírnak velünk (nem a készítmény hibájából).

A képen látható napraforgóban is végeztek gyomirtást, csak a mikor kérdést figyelmen kívül hagyták.

HOGYAN?

A növényvédelem sikerességének következő lépcsőfoka bármilyen meglepő, de a géptan lesz. Abba már nem is akarok belemenni mostani cikkemben, hogy milyen növényvédelmi munkához, milyen cseppképzés szükséges. Ha már oda eljutunk, hogy van egy sík- és egy állománypermetezésre való fúvókánk és természetesen ezek kopásuknak megfelelően cserélve vannak, akkor már éves szinten milliókat tudunk megspórolni. Számomra sajnos hihetetlen, hogy erre nagyon sok esetben nem fordítanak figyelmet a gazdák. Házi feladat: Tessék fogni egy katalógust, amiben le van írva, hogy az adott fúvóka folyadék átengedése percenként adott nyomáson mennyi, és letesztelni, hogy azt valóban tudja-e!

Hogyan? Kell egy edényt a fúvóka alá tartani és tiszta vízzel adott nyomáson meghatározott ideig ott tartani, és már látjuk is, hogy jók-e a fúvókáink vagy sem. Ha ezt az ellenőrzést az év elején megcsináljuk, akkor már látjuk, hogy cserére szorulnak-e a fúvókáink vagy sem. Hogy miért is fontos a jó állapotban lévő permetezőgép, az igen egyszerű: megvásárolhatjuk mi a legdrágább, legjobb növényvédő szert, de ha nem a megfelelő helyre megy, a megfelelő töménységben a hatóanyag, akkor az nem fog működni.

MIT?

És akkor jöjjön az a rész, amit mindenki várt: Milyen szert is vásároljak? Ez egy mindig kényes téma a gazdáknál. Rengeteg vitába futottam már bele, az érvelés mindig hasonlóan kezdődik: „A kereskedő, aki 20 éve haverom, ő azt mondta, hogy a drágább szer fog csak működni.” Az én véleményem növényorvosként az, hogy ne vegyszert vásároljunk, hanem hatóanyagot. Ha a fentebbi két téma tökéletesen végre van hajtva, akkor már nagy gondot nem okozhatnak a gyártók közötti különbségek. (Megjegyzem, független laboratóriumtól még sose láttam hatástanulmányt a megegyező hatóanyagokról.)