Amikor azt hallom egy termelőtől, hogy nem használ a szer, vagy azt tapasztalom egy szaktanácsolt területen, hogy valóban nem úgy hat az a hatóanyag, ahogyan elvárnánk; akkor két dologra kell gondolnunk hibalehetőségként. Az egyik a kijuttatási technológia (mikor, hogyan, mivel stb.) s miután ennek gyorsan utána lehet járni, jöhet a másik: a permetezéshez használt víz megfelelősége!
Mert mivel permetezünk? Nagyrészt vízzel, kis részben hatóanyaggal, amit vízben hígítunk a megfelelő koncentráció eléréséhez. Sok esetben több ezer liter vízhez teszünk csupán fél decinyi hatóanyagot, mégis hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a víz minőségének a szerepét a növényvédelem sikerében.
Pedig óriási a szerepe, mivel a vizeink minősége nem állandó! Az sem mindegy, hogy csapvízből vagy fúrt kútból vesszük a permetlé alapját, de kiemelten fontos minden minőségi paraméteren belül a pH!
A pH-érték befolyásolja az oldhatóságot és a tápanyagok felvételét. Ahhoz, hogy a növény hatékonyan fel tudja venni és hasznosítani tudja, a tápanyagoknak vízben oldott formában kell lenniük.
Valamelyest megoszlik a témában fellelhető szakirodalom az optimális pH tartományon, de általában igaz, hogy a legtöbb növényvédő szer esetén a legalkalmasabb a pH 6-7 között, a legtöbb lombtrágya esetén pedig 5,5-6,5 közötti tartományban van.
Általánosságban elmondható, hogy a lúgos víz (pH-érték 7 fölött) a lúgos hidrolízis miatt csökkenti a növényvédő szerek hatását, nőhet a lebomlási idő. A túl savas víz (pH 5 alatt) hatással lehet a tankkeverék stabilitására. A szélsőségesen lúgos vagy savas kémhatású víz károsíthatja a növényt!
Minden növényvédő szer viselkedését nem ismerjük, de vannak kiemelkedő példák, amiket tudnia kell, mielőtt használja:
- Lúgos hidrolízis miatt csökken a hatása a piretroidoknak, a klórpirifosznak, a dimetoátnak, a glifozátnak.
- A szulfonilurea hatóanyag csoportba tartozó gyomirtó szerek bomlása pedig gyorsul a pH csökkenésével (savas közegben).
Nem csak az egyes hatóanyagokkal kell számolnunk, a legtöbb permetezés során több anyagot is összekeverünk. Mivel különböző anyagok különböző pH-n fejtik ki hatásukat, így egy-egy nem megfelelően összeállított „koktél” csökkentheti a kezelés egyik vagy másik összetevőjének hatékonyságát.
A fentiek után azt tanácsolom, hogy amennyiben Ön is gyakran tapasztalja, hogy nem hatnak a növényvédő szerek, ellenőrizze a permetezéshez használt víz pH-ját. Érdemes a különböző adalékanyagok/segédanyagok közül választani egy pH stabilizátort (rengeteg cég termékpalettáján szerepel már ilyen anyag) és azzal beállítani a permetlé pH-ját 6-7 közötti értékre.
Minden egyéb (és gyanús) esetben kérje növényorvosa, szaktanácsadója, a termékek promótereinek véleményét!
Dr. Sallai-Harcsa Marietta blogja
Dr. Sallai-Harcsa Marietta vagyok, mezőgazdasági szaktanácsadó, növényorvos. A Szent István Egyetemen végeztem környezetgazdálkodási agrármérnöki, növényorvosi és növénytudományi doktori tanulmányaimat. Több évig dolgoztam a Pest Megyei Kormányhivatalban növényvédelmi felügyelőként, ahol azt tapasztaltam, hogy jelenleg a gazdálkodók egyik legnagyobb problémája a jogszabálykövetés és az adminisztrációs kötelezettségek tartása. Már ott eldöntöttem, hogy ebben szeretném segíteni a termelőket! Ezért hoztam létre a honlapomat: http://gazdahely.hu/ . Itt a friss, Önöket érintő híreken kívül továbbra is olvashatnak majd érdekességeket, interjúkat. Igyekszem használható bejegyzéseket írni a szaktanácsadási körömbe tartozó kérdésekről, problémákról, aktualitásokról. Így a jövőben, ha követnek, biztosan találnak majd gazdálkodási napló vezetéséről, aktuális növényvédelmi problémákról, mezőgazdasági biztosításokról és pályázatokról szóló részletesebb írásokat. Ezekben a témákban ajánlom szolgáltatásaimat is, elsősorban Pest-, Heves- és Nógrád- megyékben, de nem zárkózom el a nagyobb távolságok megtételétől sem, keressen bátran ezzel kapcsolatban.
