Ne a növényhez válasszuk a helyet, hanem a helyhez válasszuk a növényt! A körülmények diktálnak, nem elsősorban az ízlésünk! – ezzel az intelemmel búcsúzott a cikk első része. Most a terítékre kerülő talajtextúrák megismerésénél is szem előtt kell tartanunk, hogy azok a megvásárolt növények fejlődhetnek a kertünkben egészségesen, amelyeknek megfelel kertünk talajának fizikai félesége.
A cikk első részéből megtudhattuk, mit befolyásol a talaj kémhatása, melyik fontosabb növényfajok kedvelik a savanyú, melyek a lúgos talajokat, hogyan állapíthatjuk meg, hogy kertünk talaja milyen kémhatású, illetve hogyan befolyásolhatjuk egy bizonyos mértékig a kémhatást.
A cikk második részében kiderül, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a talajok különböző fizikai félesége, hogyan állapíthatjuk meg, kertünk talaja melyik típusba tartozik, valamint mely növényfajok termeszthetők az egyes típusok esetében eredményesen.
Eltérő textúra, eltérő tulajdonságok
A következő táblázat röviden összefoglalja az egyes talajtextúrák (fizikai féleség) előnyeit és hátrányait.
| Fizikai féleség | Előnyei | Hátrányai |
| Homok | – művelése könnyű – tavasszal gyorsan felmelegszik, így hamarabb művelhető – alkalmas korai zöldségtermesztésre |
– gyorsan elvezeti a vizet – a tápanyagok gyorsan kimosódnak – hamarabb elsavanyodik |
| Iszap | – ha szerkezete jó, sok vizet képes tárolni | – nedves állapotban művelése nehéz – nedves állapotban történő művelés esetén levegőtlenné válik – könnyen erodálódik |
| Vályog | – általában könnyen művelhető – nagy mennyiségű vizet képes tárolni |
– hajlamos cserepesedésre, felszíne nagyon keménnyé válhat – nem megfelelő művelés esetén tömörödötté válik – nedves körülmények között művelését kerülni kell |
| Agyag | – jellemzően sok tápanyagot tartalmaz – hasznosítása igen sokrétű |
– tavasszal nagyon lassan melegszik fel – a kötöttebb agyagtalajok vízelvezetése rossz – nedves állapotban ragadós, nehezen művelhető – száraz állapotban rögösödik, a felszínen mély repedések keletkeznek |
A talaj textúrájának meghatározása gyúrópróbával
A következő talajvizsgálattal meghatározhatjuk, hogy homokos, vályogos, iszapos, agyagos vagy ezek valamilyen keveréke a kertünk talajtípusa. Nem mindegyik, fent említett kategóriát tudjuk így meghatározni, de mindenképpen érdemes ennek a gyors vizsgálatnak alávetni a talajt.
– Vegyünk mintát lapáttal a talaj felső rétegéből.
– Egy kis darab nedves földet vegyünk a kezünkbe.
– Morzsolgassuk a hüvelyk- és mutatóujjunk között.
– Figyeljük meg, milyennek érezzük ujjunkkal a föld anyagát.
– Ha iszapos vagy ennél tömörebb a talaj, gyúrjuk össze egy hurkává.
– Hajtsuk karikába a tenyerünkön.
A következő események történhetnek, eszerint vezessük végig a kísérletet, és határozzuk meg a talaj textúráját!
Amikor kutakodtam saját jegyzeteimben és a szakirodalomban, rájöttem, hogy ezerféleképpen adják meg az ehhez hasonló, érzékszervekre alapozott vizsgálatok beosztását, így tekintse a Kedves Olvasó az általam felvázoltat is egynek a lehetséges megoldások közül. Már az is nagy előrelépés, ha a fő textúrára (homok, vályog vagy agyag) meg tudjuk határozni a kertitalaj típusát.
Agyagos talaj
Homokos talaj
Iszapos talaj
Milyen növényeket termeszthetek sikeresen?
A korszerű növénytermesztésnek, -védelemnek és –nemesítésnek, illetve a választható fajták garmadájának köszönhetően egyik talajféleség sem marad parlagon a kertünkben. Mivel hazánk bővelkedik a kiváló talajokban, az iszapos területekkel kiskertekben nemigen kell számolnunk, így az ebből a felsorolásból kimaradt. A vályog- és agyagtalajok esetében nem tettem különbséget, mivel ebben az esetben a talaj pontosabb agyagtartalma differenciálhatná még a választékot, amit laboratóriumi vizsgálat után tudunk meg.
| Talajtextúra | Cserjék | Lágyszárú növények | Gyümölcsfélék | Zöldségfélék |
| Homokos | szeder, borbolya, madárbirs, zanót, ezüstfa, napvirág, orbáncfű | pázsitviola, cickafark, kutyatej, varjúháj, gólyaorr, kakukkszegfű | citrusfélék, szeder, szőlő, héjas gyümölcsök | paradicsom, futóbab, sárgarépa, spárga, pasztinák, hagymafélék |
| Vályog és agyag | mahónia, mogyoró, törpeberkenye, hóbogyó, díszribiszke, japán babérsom, szkimmia | nadálytő, kaukázusi nefelejcs, borostyán, hunyor, bársonyvirág, májvirág | körte, szilva, málna, egres, ribiszke | burgonya, cukkíni, bokorbab, póréhagyma, fejeskáposzta, kelkáposzta, articsóka, csicsóka |
Eredményes, örömteli kertészkedést kívánok!
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
