Az évelő dísznövényeket a türelmetlen, de dolgos kertész hálás barátainak is nevezik: a kiültetésüket követő néhány hónap alatt már színpompás, egészséges állományt képezhetnek. Ehhez viszont körültekintő helyválasztás és hosszú hónapok kitartó gondozása, védelme szükséges. Lássuk, milyen körülményekre figyeljünk, hogy egészséges évelő dísznövények díszítsék a kertünket!
Évelő dísznövények jellemzői
Az évelő dísznövények kertünk természeti „idővonalán” félúton trónolnak az egynyári növények és az állandóságot képviselő fák és cserjék között. Az évelők – életciklusuknak, botanikai és morfológiai tulajdonságaiknak köszönhetően – hordozzák magukban az örök megújulás ígéretét és adják a kert állandó mozgalmasságát.
Az évelő dísznövényekre jellemző – ahogy nevük is jelzi –, hogy telepítésük után (ami tavasszal vagy ősszel esedékes) a virágzást követően nagy biztonsággal áttelelnek, így hosszú évekig díszíthetik a kertet. Áttelelő képleteikkel (pl.: gumó, hagyma) vészelik át a leghidegebb évszakot, majd tavasszal a fagy felengedésével, a hőmérséklet emelkedésével a növények biológiai ritmusuknak megfelelően hajtanak ki.
Telepítésüket követően folyamatos munka van velük a kertben: gyomlálás, öntözés, tápanyag-utánpótlás, a díszcserjék tisztító metszései, a hagymás, gumós növények évenkénti ritkításai, pótlásai, a növénycsere, illetve növényvédelmi és szaporítási munkálatok.
Ültetés
A körültekintő helyválasztás az évelő dísznövények esetében kulcsfontosságú, hiszen a kiválasztott hely talajtulajdonságai, fényviszonyai évekig kell, hogy szolgálják a növény egészséges fejlődését. Első lépésként azonban a telepítés megfelelő időpontjával kell tisztában lennünk.
A konténeres növények kiültetésére egyaránt alkalmas időszak az ősz és a tavasz. Szabad gyökerű növények esetén a tavaszi időszak jöhet egyedül számításba. A hagymás évelő dísznövények telepítését az ősz közepéig kell elvégeznünk.
A sziklakertbe történő növénytelepítést késő tavasszal-kora nyáron végezzük el, mert ősszel egy korai fagy tönkreteheti a növényeinket. A kerti tó növényeinek telepítéséhez is a tavasz a legalkalmasabb időszak.
Fajra, illetve fajtára jellemző igényeiktől eltekintve a kertben kiváló helyük van fiatal cserjesorok szegélyeként, az árnyéktűrőknek a ház oldalában, vagy a díszfáink árnyékában jellemző szórt fényben. Minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű öntözővízről az ültetésnél, mely a meggyökeresedést alapvetően befolyásolja.
A következő táblázatban kiinduló segítségként a kert különböző fényviszonyaival rendelkező részeire ültethető növényeket soroltam fel. Ezen felül a talajviszonyokra és a szomszédos növények elrendezésére kell gondosan ügyelni.
Árnyéktűrők |
Piros gólyaorr (Geranium sanguineum) Szívlevelű bőrlevél (Bergenia cordifolia) Pézsma mályva (Malva moschata) Sudárkankalin (Primula elatior) |
Félárnyékban érzi jól magát |
Erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) Kerti tollbuga (Astilbe) Nagylevelű kaukázusi nefelejcs (Brunnera macrophylla) Nagy szívvirág (Laprocapnos spectabilis) Bugás lángvirág (Phlox paniculata) |
Napos és félárnyékos helyen is jól érzi magát |
Törpe harangvirág (Campanula cochleariifolia) Kaukázusi zergevirág (Doronicum orientale) Sásliliom (Hemerocallis) Írisz (Iris) Aranyvessző (Solidago) Illatos bazsarózsa (Paeonia lactiflora) Őszi margitvirág (Tanatecum parthenium) Csillagfürt (Lupinus polyphyllus) Bíbor ápolka (Monarda didyma) Négyszögletes ligetszépe (Oenothera fructicoa subsp. glauca) Füzérajak (Physostegia virginiana) |
Fényigényesek |
Sárga cickafark (Achillea filipendulina) Törpe őszirózsa (Aster dumosus) Nagyfészkű menyecskeszem (Coreopsis grandiflora) Kasvirág (Echinaceae) Kardvirág (Gladiolus) Tulipán (Tulipa) Kék szamárkenyér (Echinops rotri subsp. ruthenicus) Kék iringó (Eryngium planum) Kokárdavirág (Gaillardia) Őszi napfényvirág (Helenium autumnale) Fürtös fáklyaliliom (Kniphofia uvaria) Égőszerelem (Silene chalcedonia) Pompás kúpvirág (Rudbeckia fulgida var. sullivantii) Októberi varjúháj (Sedum sieboldii) |
A vegyes virágágyakban gyakran előfordul, hogy egyes növényfajok kinövik a helyüket vagy elöregednek, ezért szükséges az átültetésük vagy tőosztásuk – amennyiben ilyen úton szaporíthatók.
Tápanyag-utánpótlás
Az évelő növények telepítése előtt érdemes indító-tápanyagbombaként szerves trágyát kijuttatni a talajra. Ehhez feltétlenül tisztában kell lennünk a növény tápanyagigényével. A kertészetekben, gazdaboltokban különböző összetételű földeket vásárolhatunk, melyeket kertünk talajához keverhetünk. Amennyiben ezzel megvagyunk, a növényünket elültettük, márciustól augusztus végéig kijuttatunk 2-4 dkg/m2 nitrogéntartalmú műtrágyát, hathetes időközökkel.
Szeptemberben, az évi tápanyag-utánpótlás zárásaként nitrogén-foszfor-kálium tartalmú komplex műtrágyát juttatunk ki. Műtrágya helyett szerves anyaggal (pl.: tőzeg, komposzt) is pótolhatjuk a felhasznált tápanyagokat, ami azért előnyösebb, mert jótékonyan, kíméletesen befolyásolja a talaj szerkezetét és a talajéletet.
Öntözés
Száraz tavaszi hetek indokolttá tehetik a már áprilisban megkezdett öntözést. A vízutánpótlást (mennyiségét és ütemezését) már az egyes növényfajok igénye határozza meg. A szárazságtűrő növényeket hetente egyszer, vagy havonta 2-3 alkalommal elegendő öntözni.
Gyomlálás
Bár a bárki számára elérhető és megvásárolható, III. forgalmi kategóriájú gyomirtó szerek a dísznövények esetében általában széles hatásspektrummal rendelkeznek, mégis lehetetlen a velük való védekezés a sokféle dísznövényünk miatt. Egyetlen esélyünk a kapálás, illetve kézi gyomirtás addig, amíg a dísznövényeink teljesen be nem árnyékolják a talajt, ellehetetlenítve a legtöbb gyom csírázását és növekedését.
Eredményes, örömteli kertészkedést kívánok!