A népi hiedelem szerint a vámpírok ellen is tökéletesen beválik, de hogyan tudjuk kamatoztatni a kertben a fokhagyma adottságait? Milyen módon szolgál a szervezetünk egészséges működéséhez? Kövessük végig a fokhagyma jótékony útját a házikertünktől az ebédlőasztalig!
Tudjuk, nagyon egészséges. Értesülünk arról, mennyi mindent nem tudunk még róla. Halljuk, beválik a kertben más növények mellé társítva. Reméljük, hogy beválik egyes növények kártevőinek elriasztására, és így tovább. Ebben a cikkben az eddig ismert „fokhagymapraktikák” kerültek tálalásra.
Éljenek a hagymafélék
A hagymafélékben azt szeretjük, hogy a hazai kiskertekben bárhol az országban megteremhet. Az egynyári fokhagyma (Allium sativum) beltartalmi értékeinek köszönhetően számos kártevő és kórokozó elkerüli – viszont a hagymafélékre specializálódott károsítók felszaporodására nagyon kell vigyázni (pl.: hagymalégy, hagymabogár).
Az előnyös növénytársítások előtt nézzünk néhány gyakorlati tanácsot a kiskerti ültetésével ás gondozásával kapcsolatban. Érdemes ültetése előtt a gyomnövényektől mentesíteni a területet, vagy eleve gyommentes ágyást választani. A szerves trágyát is ültetés előtt érdemes kijuttatni.
Az ültetésre sor kerülhet ősszel (október közepéig, ha melegebb az ősz, a végén is belefér még) és tavasszal is (hasonlóan az időjárástól függően februárban vagy márciusban) jól fellazított, komposzttal ellátott talajba. A gerezdek talajba helyezésének mélységéhez az az általánosan elfogadott tipp, hogy mindig annyi földdel borítsuk a gerezdet, mint amekkora a gerezd magassága.
Amíg a fokhagyma növekszik, folyamatosan ügyelnünk kell a gyomszabályozásra, mivel a fokhagyma kis lombfelületével nem tudja elnyomni a gyomnövényeket, sekélyen gyökerező növényként versenyezni sem tud velük a talaj tápanyagaiért és a vízért. Ebből kifolyólag közepes, de egyenletes vízmennyiséget igényel. Termeszthető fák árnyékában is, de teljes napon is egészségesen fejlődik.
Azokat a növényeket, amiket kórokozók támadtak meg (pl.: peronoszpóra vagy vírusok) legegyszerűbb eltávolítani, nehogy megfertőzzék a többi növényt.
Mi mellé kerüljön a fokhagyma a kertbe?
Nem ismerünk olyan „társítási szituációt”, amikor a fokhagyma gátolná a másik növényt a növekedésben, vagy odavonzaná valamely kártevőjét. Sőt, kifejezetten sok ellensége van a kártevők között erőteljes szaga miatt – egy igazi kertegészségügy-őr.
Melléültethető a sárgarépa, paradicsom, más hagymafélék, a dísznövények közül a rózsa, tulipán, liliom, sőt gyümölcsfák alá és borszőlőhöz, gyógynövényekhez is társíthatjuk. Nem ismeretes számunkra, hogy valamely növény mellett kedvezőtlen hatást fejtene ki annak fejlődésére. A vetésforgóban jó előveteményei a hüvelyes növények, és ő maga jó előveteménye a mustárnak, levélzöldségeknek és a céklának.
A következő táblázat hűen tükrözi a fokhagyma sokrétű, jótékony tevékenységét zöldségnövények és dísznövények mellett is.
| A szerencsés társított növény / terület | A fokhagyma hatása rá |
| Virágágyások | Vakond elriasztása |
| Díszbokrok | Madarak távol tartása |
| Rózsa | Levéltetveket távol tartja, intenzívebbé teszi a rózsa illatát |
| Liliom | Talajlakó kártevők (drótférgek, pajorok) távol tartása |
| Gyümölcsfák | Talajlakó kártevők, farontó ízeltlábúak és a pocok távol tartása |
| Őszibarack | Tafrinás betegség kialakulásának meggátolása |
| Alma | Ventúriás varasodás kialakulásának kisebb az esélye |
| Szamóca | Szürkepenész kialakulásának meggátolása, atkák távol tartása |
| Veteményeskert | Emlőskártevők (egerek, pockok, hörcsögök, nyulak) riasztása |
| Sárgarépa | Sárgarépalégy távol tartása, Szklerotíniás rothadás ellen véd |
| Paradicsom, paprika, padlizsán, káposztafélék | Levéltetvek, takácsatkák távol tartása |
A kertünkben és udvarunkban megjelent vakond-földkupacokba összezúzott, vagy egész gerezd fokhagymát helyezve a vakond nem tér vissza ezekbe a járataiban, más területet fog keresni. Ugyanez lesz a hatása abban az esetben, ha a veteményeskertnek olyan sarkaiba helyezzük a gerezdeket, ahonnan más emlőskártevők (egerek, pockok és társaik) érkezésére számítanunk kell.
Díszbokraink bimbózó állapotában a nem várt madárvendégek csipegetése ellen is megfelelő védelmet nyújt az ágak közé akasztott fokhagyma-gerezd. A rózsa, liliom, szamóca, sárgarépa és a többi zöldségnövényünk közé ültetve távol tartja a kártevőiket, és mivel nem nagy helyigényű növény, nem kell a palántázott növényeket nagyobb távolságra ültetni, mert nem fogja őket zavarni.
A gyümölcsfák alá ültetve is jól fogja érezni magát – mert az árnyékos helyeken is jól fejlődik -, és nemcsak a táblázatban felsorolt betegségek ellen és kártevők elriasztására alkalmas, hanem tavasszal virágzó fenológiájában jobban vonzza a beporzó szervezeteket.
A fent említett tapasztalatok kertészek, szerzetesek és a történelmi feljegyzésekből is ismert, alátámasztott sokévnyi megfigyelésekből állnak, amik közül sokat féltve mondunk ki, nem bízva igazán a várt hatásban. Valóban előfordulhat, hogy mégsem fejti ki a várt hatást minden helyzetben a fokhagyma a kertben, de ez a helyzet az emberi szervezetre gyakorolt hatásával is: ha minden nap fogyasztjuk a fokhagymát, de mellette roppant egészségtelenül és rendszertelenül étkezünk, nem sportolunk rendszeresen, a szervezetünk számára sem lesz átütő hatása.
Ezzel arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy ezekkel a praktikákkal ne hagyjuk „magára” a növényt, ne intézzük el annyival, hogy „remek, most már itt a fokhagyma, semmi baj nem lehet”. Mert igenis szüksége van a növényeknek a tápanyag-utánpótlásra, más betegségeivel és kártevőivel szembeni védelemre amellett, hogy ezekkel a sokszor évszázados gyakorlatokkal segítjük a növényeink fejlődését.
Miért kerüljön a fokhagyma asztalra?
Miután a fokhagyma elvégezte feladatát a kertben, és úgy döntünk, hogy konyhai felhasználásra is hivatott, gondolkodás nélkül kerüljön a vágódeszkára.
Íme az indokok, miért érdemes akár napi szinten fogyasztani:
A fokhagyma beltartalmi értékeit tekintve az egyik legsokoldalúbb zöldségnövényünk. A szénhidráton, fehérjén és ásványi anyagokon kívül sok vitamint (A-vitamin, B-vitamin, C-vitamin, E-vitamin), és a szervezetünknek létfontosságú antioxidánsokat is tartalmaz. Jellegzetes illatát egy kéntartalmú anyag, az ajoén adja.
A modern orvostudomány igazolta, hogy a fokhagyma komplex összetevőinek köszönhetően csökkenti a vérnyomást (egy gerezd képes 2 higanymilliméterrel csökkenteni a vérnyomást), baktérium- vírus- és gombabetegségek terjedését is gátolja, valamint emésztést elősegítő, bélfertőtlenítő, bélféregűző, epe- és májműködést elősegítő hatása is ismert.
Ezáltal segítségünkre van változatos, vagy kímélő étrendek kialakításához, szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez és kiváló hatással van a gyomor-bél traktusra is.
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
