Az integrált növényvédelem nem más, mint tudatos megtervezése, végrehajtása és értékelése a legmagasabb szintű növényvédelmi gyakorlatnak. De mit takar pontosan a megfelelő növényvédelmi intézkedések integrálása? Miért van rá szükség? Milyen alapelvekre épül?
Az integrált növényvédelem lényege (rövidítve INV, angolul Integrated Pest Management, IPM) – sokféle definiálása ellenére – évtizedek óta ugyanaz: tudatos tervezés, megelőzés, nyomon követés, megalapozott döntés, precíz végrehajtás, értékelés. A cikk első, bevezető részében áttekintjük, miért volt szükség a növényvédelmi gyakorlatok integrálására, miért van szükség rá most, hogyan értelmezhetjük a fogalmát, valamint milyen alapelvekre épül.
A cikk második részében kifejtésre fog kerülni, milyen célkitűzéseket fogalmaznak meg az egyes alappillérek, illetve konkrét példák segítségével körüljárjuk, vajon hogyan tudjuk ezeket a célokat elérni házikerti körülmények között.
A kezdetek
Idestova hat évtizede „létezik” a növényvédelem szakmai berkeiben az integrált növényvédelem fogalma, ugyanis 1959-ben a következőképpen fogalmazták meg a definícióját: „(…) olyan növényvédelem, amely kombinálja és integrálja a biológiai és a kémiai védekezést a károsítók ellen” (Stern és munkatársai, 1959). Ezekben az évtizedekben számos kutatás, konferencia és kerekasztal-beszélgetés témájává választották a növényvédő szerek hatásainak vizsgálatát, illetve annak felderítését, vajon milyen következményekkel jár az indokolatlanul nagy volumenű peszticid-felhasználás. Hamar világossá vált, hogy a világ, így Európa és benne Magyarország növényvédelmi stratégiáját nagymértékben meg kell változtatni: a széles hatásspektrumú peszticidek használata, a tudatosság (tervezés és értékelés) nélküli növényvédőszer-felhasználás eddig nem tapasztalt környezeti és élelmezés-egészségügyi kockázatokat váltott ki.
Szükségessé vált tehát olyan növényvédelmi rendszer kialakítása, mely kevésbé függ a növényvédő szerek használatától, ugyanis az egyoldalú, főként kémiai növényvédelemből álló módszernek hosszú távú humán-, állat- és növény-egészségügyi kockázatait, és nagyfokú környezetterhelését meg kellett állítani. Ezért született meg a döntés, miszerint a kémiai védekezési módokkal szemben előnyben kell részesíteni a megfelelő hatékonyságot nyújtó (tehát gazdaságilag indokolt), de kevésbé környezetterhelő mechanikai, biológiai, fizikai és más nem kémiai módszereket, továbbá figyelembe kell venni, és lehetőség szerint segíteni a károsítók természetes ellenségeinek korlátozó funkcióját is.
Az Európai Parlament és Tanács 2009/128/EK (X.21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló irányelve a következőképpen határozza meg az integrált növényvédelem fogalmát:
„integrált növényvédelem”: az összes rendelkezésre álló növényvédelmi módszer gondos mérlegelése, majd ezt követően az olyan megfelelő intézkedések integrálása, amelyek csökkentik a károsító populációi kifejlődésének lehetőségét, ugyanakkor a növényvédő szerek alkalmazását és más beavatkozásokat a gazdaságilag indokolt szinten tartják, valamint csökkentik vagy a lehető legalacsonyabb szinten tartják az emberi egészséget vagy a környezetet fenyegető kockázatokat.
Az „integrált növényvédelem” az egészséges növény olyan fejlődésére helyezi a hangsúlyt, hogy a lehető legkisebb mértékű legyen a mezőgazdasági-ökológiai rendszerek megzavarása, valamint elősegíti a károsítók elleni természetes védelmi mechanizmusokat.”
Mit jelent ez?
Az olvasottakat átgondolva láthatjuk, hogy az integrált növényvédelem rendszere sokkal inkább a XX. századi gyakorlattól eltérő döntési mechanizmusok és hozzáállás, valamint továbbmutató gondolkodásmód elegye, melynek célja az adott körülményeknek leginkább megfelelő növényvédelmi döntés meghozatala.
Egyik kiváló tanárom hagyta örökül fejünkben a gondolat-csírát, miszerint: „a növényvédelemben nincsenek jó vagy rossz döntések. Kompromisszumok vannak.” – minden döntésnek vannak pozitív és negatív következményei is, attól függően, éppen minek a szemszögéből nézzük. Mivel mindenképpen beleavatkozunk a természet hosszú távon egyensúlyi rendszerébe, ezért nincs más választásunk, mint „minden helyzetben a legkisebb rossz döntést hozni”. Ez utóbbi kissé szigorúbb, de teljesen helytálló megközelítése a növényvédelem realitásának és fontosságának.
Az integrált növényvédelem alapelvei
A 2009/128/EK irányelv III. melléklete általános elvekként említi azt a nyolc alapelvet, amely támpontot nyújt az Európai Unió tagországainak, hogy az integrált növényvédelmet, mint rendszerszemléletű bázist hogyan lehet eredményesen átvezetni a növénytermesztési és -védelmi gyakorlatba. Az egymást követő alapelvek egyúttal az integrált növényvédelem folyamatát és keretét is megadják:
- alapelv: Megelőzés és visszaszorítás
- alapelv: Megfigyelés
- alapelv: Döntéshozatal
- alapelv: Nem-kémiai módszerek
- alapelv: Peszticid-kiválasztás
- alapelv: Csökkentett növényvédőszer-használat
- alapelv: Anti-rezisztencia stratégiák
- alapelv: Értékelés
A cikk következő részében részletesebb kifejtésre kerülnek az egyes alapelvek.
A cikk célja az volt, hogy a Kedves Olvasó lássa, mekkora hatalom van a kezünkben, amikor kertünk, hétvégi telkünk, szántóföldünk növényvédelméről döntünk. Tartozunk tágabb környezetünk élővilágának és magunknak is annyival, hogy a lehető legjobb megoldás(oka)t választjuk a felmerülő vagy elkerülendő növényvédelmi problémákra. Szívből remélem, hogy ebben gondolkodás nélkül egyetértünk.
Eredményes, örömteli és környezettel együttműködő kertészkedést kívánok!
*
Felhasznált és ajánlott irodalom:
Kiss J., Zanker A., Eke I. (2017): Az integrált növényvédelem nyolc alapelve. Növényvédelem, 78 (53):429-453.
Stern V.M., Smith R.F., van den Bosch R., Hagen K.S. (1959): The integrated control concept. Hilgardia. 1959. 29 (2):81–101, DOI:10.3733/hilg.v29n02p081.
Az Európai Unió hivatalos lapja: 2009/128/EK irányelv. L.309/71. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=celex:32009L0128 (Letöltve: 2019.07.08.)
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
