Berontott ajtónkon a szép tavasz, itt az ideje a kinti munkák megkezdésének. Házikertünk környezetének rendben tartásához és a veteményeskertünkben nevelt növények gondozásához körültekintően kell megválasztanunk sok évig szolgáló munkatársainkat, a szerszámainkat.
Mint ahogy sok más dologban, itt sem a mennyiség számít: nem szükséges egy nagyáruház legszélesebb kínálatából a lehető legtöbb szerszámot beszerezni és elfoglalni vele a fél garázst vagy melléképületet. Viszont azt a néhány segédeszközt, mely a célunknak és teherbírásunknak a legmegfelelőbb, körültekintően kell kiválasztanunk.
A kiválasztott szerszámoknak mindenekelőtt tartósnak, megbízhatónak és masszívnak kell lennie. Ennek a kritériumsornak eleget tevő bármilyen szerszám egyszeri alkalommal nagyobb kiadást jelenthet, de a veteményeskertünket sem 1-2 évre terveztük kialakítani; hosszú távon a befektetett összeg megtérül. A megbízhatóságon és költségeken kívül a vásárlás előtt érdemes végiggondolni egy harmadik tényezőt: célszerű a leendő szerszámunkat „testreszabni”: saját méretünkhöz és a kert méreteihez képest is. Ha ezt elsőre nem tudjuk megítélni, inkább válasszuk a kisebbet, így lehetőségünk van felmérni saját munkabírásunkat is – hiszen megeshet, hogy több órán keresztül is igénybe vesszük az adott eszközt -, és a házikert nehezebben hozzáférhető zugaiban is könnyebben boldogulunk vele.
A kiválasztott és már használatba vett szerszámaink megfelelő tárolása és karbantartása is azt a célt szolgálja, hogy minél hosszabb ideig használhassuk őket. A tárolást úgy érdemes megoldani, hogy a legegyszerűbben kézbe vehetők legyenek, de ami ennél is fontosabb, hogy jól áttekinthető legyen az elhelyezésük. A nagyobb nyelű szerszámok egyszerű falnak döntése többször eredményezhet dominószerű borulást, ezért ezeknek az eszközöknek alkalmasabb lehet a falra akasztás.
A kisebb szerszámaink könnyen rendszerezhetők polcokon vagy rekeszekben. A tároláskor ügyelnünk kell a száraz és lehető legtisztább körülményekre a tárolóhelyiségben. Érdemes ősszel alaposan megtisztítani a szerszámokat minden szennyeződéstől és a tárolóhelyiséget is kitakarítani, hogy a „téli álom” után tavasszal használatra kész állapotban legyenek. A nyeleket mosószeres vízzel meg kell tisztítani minden szennyeződéstől, száradás után csiszolópapírral szálkamentessé és sima felületűvé csiszolhatjuk. Sokszor kézbe vett szerszámaink nyelét faápoló szerrel vagy lenolajjal is bekenhetjük.
A kopott vagy repedt nyelű szerszámoknak cseréljük ki a nyelét. Előfordul, hogy a fémrészek megrozsdásodnak: durva kefével vagy smirglivel eltávolítható a rozsdaréteg. Ezt megelőzhetjük, ha a hosszabb téli tárolás előtt a fémrészeket bezsírozzuk, vagy ládában tartás esetén egy darab faszén is megóvja őket a rozsdától.
Most vegyük sorra, milyen szerszámokra lesz szükségünk a csatatéren.
Ásó
Az ásó egy kertész eszköztárából sem hiányozhat. Legfontosabb feladata, hogy fellazítsuk az összetömörödött talajt vagy szántatlan területet készítsünk elő a növényeink érkezésére. Ezenkívül nagyobb növények kiemelésénél is szükségünk van rá. Kiválasztásakor győződjünk meg róla, hogy az ásólapot rozsdamentes nemesacélból kovácsolták, felülete alaposan megmunkált és fényezett, könnyen forgatható és elég éles.
A műanyagból vagy egyszerű acéllemezből készült ásólap nem szolgál minket sokáig, könnyen elhajlik. . A jó ásók nyele keményfából (bükk, tölgy, gyertyán, kőris) készült, csiszolt, és a végén keresztben is van markolata (ez a tárolásnál is segítségünkre lehet, így feltehető például falon lévő két szegre is). A lestrapabíróbb ásókat több ponton rögzítik a nyeléhez, nyéltartó hüvelyük hosszabb szakaszon támasztja a nyelet.
Ásóvilla
Elengedhetetlenek a nehezebben művelhető, összetömörödött talajok lazításakor. Segítségével a talaj mélyebben fekvő rétegeit is meglazíthatjuk. Kiválasztásakor – az ásóhoz hasonlóan – itt is érdemes a kovácsolt nemesacél mellett dönteni, fogai legyenek laposak, erősek, nyele keresztmarkolattal végződjön. Hasonló feladatot lát el a fogaskapa, melynek további előnye, hogy 20 cm mély lazítás mellett sem keveri össze a talaj természetes rétegeit, és nem rombolja a talajszerkezetet.
Gereblye
A talaj elegyengetésénél és a talajfelszín porhanyításánál van rá szükségünk. Kiválasztásakor válasszunk hosszú nyelű, polírozott nemesacél gereblyét. Habár ma már kaphatók műanyagból készült változatok is, döntsünk a tartósabb mellett, amennyiben nehezebben kezelhető, tömör talajjal kell dolgozni. A talaj előkészítéséhez érdemes közepes vagy nagy méretű, 10-14 fogú gereblyét választani, emellett érdemes egy kisebb gereblyét is tartani a zöldségsorok közti finomabb manőverekhez.
Kerti kapa
Az ágyások talajának lazítása mellett a kelő gyomok gyérítésére használjuk. A kengyelkapa erősebb gyökerű gyomnövények, nagyobb fűcsomók eltávolítására és nehezebb talajmunkák elvégzésére használható. Kiskerthez válasszunk keskenyebb kapafejű szerszámot a különböző szélességek közül, nyele készüljön kőrisfából. A villáskapa egyik oldalát a kengyelkapához hasonló munkákhoz, a másik oldalát – kettő vagy három acélfogával – a talaj lazítására használhatjuk.
Lazítóvilla
Rendkívül sokoldalúan használható kerti szerszám. A karmos talajlazítóhoz (vagy más néven kézikultivátorhoz) hasonlóan az ágyás előkészítésében játszik nagy szerepet. Hajlított, gömbölyűre vagy laposra kovácsolt fogaiból általában három vagy négy található a keményfából készült nyelén.
Ültetőlapát
Beszédes neve nem rejt titkot: a palánták vagy kisebb dísznövények, gyógynövények ültetésekor használjuk. A kis ásóra hasonlító, rövid nyelű kéziszerszám fémlapja masszív, mégis könnyű, eleje éles. Legjobb, ha nyele kőrisfából vagy bükkfából készült.
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
