Megtervezhetjük, mennyi vetőmagot vásároljunk egyes zöldségfajtákból, hogy fedezzük családunk igényeit abban az időszakban, amikor termeszteni tudunk a kertünkben. Ehhez el kell döntenünk, milyen zöldségfajtákat szeretnénk termeszteni idén, mekkora terület áll ehhez rendelkezésre, majd ennek tudatában becsülhetjük meg a szükséges vetőmag-mennyiséget.
Hogy más távlatokból is megközelítsem a tervezhetőség fontosságát: az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” égisze alatt ismertetett fenntarthatósági gyakorlatok. Számos hazai tanulmány, illetve nemzetközi kutatás eredményeiből meríthetünk ötletet ahhoz, hogyan tegyük a háztartásunkat és a háztáji gazdálkodásunkat fenntarthatóvá vagy még fenntarthatóbbá. Ide tartozik természetesen a csökkentett háztartásihulladék-termelés, a tudatos vásárlás, minimális élelmiszerpazarlás, és ide tartozik az önellátásra való törekvés is. Ehhez kapcsoltan – amennyiben erre lehetőségünk van – a hazánkban is termeszthető, családi körben szívesen fogyasztott zöldségeket megtermelhetjük a kertünkben, erkélyünkön, fóliasátrunkban.
A tervezéshez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azzal, átlagosan mennyi zöldséget fogyaszt egy év alatt egy négyfős magyar család – ehhez a következő táblázat nyújt segítséget.
| Egy négytagú magyar család frisszöldség-igénye / év* | ||
| Zöldségnövény | Szükséges mennyiség (kg) | Szükséges terület
(m2) |
| Paradicsom | 80 | 28 |
| Paprika | 60 | 28 |
| Fejeskáposzta | 56 | 28 |
| Kelkáposzta | 6 | 6 |
| Karalábé | 16 | 6 |
| Uborka | 16 | 8 |
| Főzőtök | 20 | 8 |
| Vöröshagyma | 40 | 32 |
| Fokhagyma | 2 | 1 |
| Sárgarépa | 24 | 20 |
| Petrezselyem | 16 | 24 |
| Zöldborsó | 16 | 32 |
| Zöldbab | 16 | 32 |
*Az adatok statisztikai összefoglalások és egyéni felmérések átlagaiból származnak
Természetesen a táblázatban feltüntetett szükséges mennyiséget számos tényező befolyásolja: a család életvitele, étkezési szokásai, a tiszteletben tartott hagyományok és irányadó főzőkultúra. De véleményem szerint mindig érdemesebb kicsit „túltervezni” a mennyiséget, amennyiben nem vagyunk biztosak egy körülbelüli mennyiségtartományban, hiszen bármelyik évben jelentkezhet a termesztésben vis maior: növénybetegség vagy –kártevő, kedvezőtlen időjárási körülmények, illetve elvétett növénygondozás: hiba az ültetésnél, tápoldatozásban vagy öntözésben stb.
A következőkben tekintsük át, milyen fontos pontokra érdemes kitérni a tervezés során: körül kell határolnunk azt a területet, amelyet alkalmasnak ítélünk a termesztésre, majd ki kell választanunk azokat a zöldségnövényeket, amelyeket termeszteni szeretnénk, végül megvásároljuk a szükséges vetőmag-mennyiséget.
Mekkora terület áll rendelkezésre?
Első lépésként tehát meghatározzuk, mekkora területet tudunk zöldségtermesztésre szánni. Egy szélvédett balkon esetében az ültetőládák és cserepek mennyisége szab határt a „területünknek”. Kertes ház esetén – területnagyságtól függően – kis konyhakertet, nagyobb veteményeskertet, vagy a hosszabb termesztési idő érdekében épített fóliasátrat is kialakíthatunk. Érdemes figyelembe venni a talajviszonyokat (, telek lejtése, szervesanyag-tartalom és a talajvíz mennyisége stb.), illetve a terület kitettségét (szélnek, csapadéknak), valamint a fényviszonyokat. Ez egy balkon esetében is fontos, hiszen a nap nagy részében árnyékos erkélyre nem érdemes hosszúnappalos növényeket telepítenünk.
A terület nagyságának meghatározásával és ágyások mennyiségének, hosszúságának megadásával sokat segítünk magunknak a további tervezésben, hiszen a különböző, helyrevetett zöldségnövényeink területigénye különböző (ehhez segítséget minden esetben a vásárolt vetőmag csomagolásán láthatunk, illetve tapasztalatainkra is támaszkodhatunk).
Milyen növényeket szeretnék termeszteni?
Második lépésként a rendelkezésre álló terület nagyságát figyelembe véve kiválaszthatjuk, melyek azok a zöldségfajták, amikből a szükséges mennyiséget a tenyészidőszak során viszonylag nagy termelési biztonsággal meg tudunk termelni.
Ehhez számba kell venni az egyes zöldségfajták környezeti igényeit, a vetésforgóban elfoglalt helyüket, növénytársítási lehetőségeket is (mindezekről bővebben a Vetésforgó I., II. és III. részében olvashatunk).
Nagyobb területet igényel a becsült mennyiség előállításához a vöröshagyma, a fejeskáposzta, a paprika, a paradicsom, a zöldbab és a zöldborsó a felsorolt zöldségnövények közül, kisebb térigényű a fokhagyma, a kelkáposzta, karalábé, az uborka és a főzőtök. Ezekhez társulhatnak még fűszer- és gyógynövények is, melyek nagy szolgálatot tehetnek nekünk akár a termesztett zöldségek kártevőinek riasztásában is.
A szükséges vetőmag-mennyiség megvásárlása
Ha tervünk kész – és van megfelelő mozgásterünk az esetleges változtatásokhoz -, irány a gazdabolt, kertészet, vagy nagyobb áruház, ahol megvásárolhatjuk a szükséges vetőmag-mennyiséget. Előfordulhat, hogy elveszünk a bőség zavarában, de próbáljuk meg tartani magunkat az elképzeléshez! Évről évre számos új (főképp a trópusi éghajlat által uralt területekről származó) zöldségfajtát vagy változatot van lehetőségünk a kertünkben is termeszteni, ezeknek az egzotikus növényfajtáknak mindig nézzünk utána – termesztési és növényvédelmi szempontokat is szem előtt tartva!
Miközben anyagot gyűjtöttem, őszintén elgondolkodtam, vajon feltétlenül szükséges-e a vetőmag-vásárlás szempontjából is ennyi tervezés, de megnyugtattam magam, hogy igen: ugyanis átlag pár évig megőrzik ugyan a magok a csírázóképességüket, de jelentősen csökken a növények ellenállóképessége és termésmennyisége a tavalyról vagy régebbről előszedett vetőmagok elöregedése miatt. Nem éri meg annyi időt és energiát belefektetni, ha még ezzel a bizonytalansággal is számolnunk kell, ezért szívből ajánlom mindenkinek a szaporítóanyagok – jelen esetben vetőmagok – körültekintő, tervezett beszerzését az adott évre!
Eredményes, örömteli kertészkedést és egyúttal boldog, sikerekben gazdag új esztendőt kívánok!
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
