Növényvédőszer-gyorstalpaló (I. rész)

Számos alkalommal nincs lehetőségünk kikerülni a növényvédő szerek – peszticidek – használatát, legyen szó a házunk mögötti kiskertünkről, a város határában lévő hétvégi telkünkről, üvegházról, szabadföldről, konyhakertről vagy a több hektárnyi szántóterületről.

Életbevágóan fontos feladatunk, hogy körültekintően válasszuk ki az adott problémára legjobban megfelelő növényvédő szert. Ennek a rövid összefoglalónak a célja, hogy a növényvédőszer-készítményen feltüntetett legfontosabb adatok értelmezése könnyebbé váljon, és megalapozottabb döntést tudjunk hozni a készítmény kiválasztásakor.

A csoportosítás alapjai

A növényvédő szer rendeltetésének megfelelően tartalmaz egy vagy több növényvédőszer-hatóanyagot. A hatóanyag lehet természetes eredetű, illetve kémiai, biológiai vagy biotechnológiai úton előállított anyag, továbbá élő szervezet, amely a növényeken, vagy a növény részein alkalmas a károsítók jelenlétének szabályozására. A hatóanyagokat a kémiai szerkezetük szerint hatóanyag-csoportokba, hatásmódjuk szerint különböző hatásmechanizmusú szerek csoportjába oszthatjuk. Ez utóbbi tulajdonságok – a kémiai szerkezet és a hatásmechanizmus – a legfontosabb paraméterek a megoldandó problémánk szempontjából. Egyrészt, meghatározzák, mely szerekkel kombinálható az adott készítmény. Másrészt, meghatározzák a célszervezetét és a környezetre gyakorolt hatását a terméknek, és ebből következően azt is, melyik kártevő vagy kórokozó szervezet ellen lesz a készítmény hatástalan.

Ezenkívül a növényvédő szereket különböző kategóriákba sorolhatjuk felhasználásuk, kiszerelésük, nem-célszervezetekre és környezetre gyakorolt hatásuk alapján is.

A cikk első részében szereplő, ismertetésre kerülő tulajdonságok:

• Hatóanyag és növény kapcsolata szerinti csoportosítás
• Hatásspektrum szerint
• Hatása szerint (kórokozó és növény kapcsolata szerint)
• Bejutás szerint (állati kártevők és növény kapcsolata szerint)
• Alkalmazás és kijuttatás módja
• Formuláció
• Méhveszélyesség
• Veszélyesség vízi szervezetekre

Csoportosítás

Hatóanyag és növény kapcsolata szerint

• Felületen ható (kontakt):
  • a növény felületén (annak levelén, szárán, gyümölcsén, stb.) hat
  • növényi szövetekbe nem jut be
  • preventív (megelőző) készítmények
  • Lemosás, csapadék eltávolítja
  • : herbicidek esetén: perzselő hatású gyomirtó szerek
• Felszívódó (szisztemikus)
  • a hatóanyag bejut a növénybe, a szállítórendszerben halad tovább, eljutva fiatal hajtásokba is (transzlokáció). A transzlokáció iránya szerint lehet:
    • Bazipetális: gyökér felé terjedő
    • Transzlamináris: sejtről sejtre terjedő
    • Akropetális: hajtáscsúcs felé terjedő
  • a hatóanyag a növényt belülről védi
  • csapadékos időben a hatóanyag felhígulhat
  • rezisztencia kialakulása gyakori (hatóanyag-csoport váltása – szerrotáció – vagy kombináció szükséges)
  • : herbicidek esetén a felszívódás helye szerint: levél-, gyökér-, valamint levél- és gyökérherbicidek
• Mélyhatású (lokoszisztemikus)
  • a hatóanyag az epidermiszbe (a növény felületének felső sejtrétegeibe) hatol be, felszívódik, és a felszívódás helyén marad (nem szállítódik)
  • a növénybe jutásának helye: gyökér, levél, szár

Hatásspektrum szerint

Adulticid (Kifejlett kártevőket pusztító szer	Fungicid (gombaölő szer)	Ovicid (tojásölő szer)
Aficid (Levéltetveket ölő szer)	Graminicid (Pázsitfűféléket irtó szer)	Raticid (patkányölő szer)
Akaricid (atkaölő szer)	Herbicid (gyomirtó szer)	Rodenticid (rágcsáloölő szer)
Algicid (algaölő szer)	Inszekticid (rovarölő szer)	Zoocid (Állati kártevők elleni szer)
Anti-feeding (táplálkozásgátló)	Larvicid (lárvákat pusztító szer)	Madárriasztó szer
Baktericid (baktériumölő szer)	Molluszkicid (Csigaölő szer)	Rovarirtó szer
Defóliáns (Lombtalanító szer)	Nematocid (fonálféregölő szer)	Vadriasztó szer

Hatása szerint – kórokozó és növény kapcsolata szerint

• Preventív
  • megelőző hatású
  • fertőzés előtti kijuttatás
  • a kórokozó által okozott betegség megelőzésére alkalmas hatóanyag
• Kuratív
  • gyógyító hatású (fertőzés után hat)
  • a kórokozó által okozott betegség gyógyítására alkalmas hatóanyag
  • főleg szisztemikus (felszívódó) készítmények hatóanyagai
  • csapadék hatására nem mosódik le
  • rezisztencia kialakulása gyakori (hatóanyag-csoport váltása – szerrotáció – vagy kombináció szükséges)
  • : a hatóanyag képes a növény szövetei közt kialakult micéliumot elpusztítani
• Eradikatív
  • pusztító hatású
  • a kórokozó elpusztítására alkalmas hatóanyag
  • : a hatóanyag képes a gombák szaporodásának gátlására
• Antisporuláns
  • a hatóanyag spórák képződését vagy spórák kiszóródását képes gátolni
  • (számos szakirodalomban ezt az eradikatív hatású szerekhez sorolják)

Bejutás szerint – állati kártevők és növény kapcsolata szerint

• Légzéssel:
  • az állat szervezetébe a légzőszerveken keresztül jut
  • légzési mérgek
• Táplálkozással:
  • az állati kártevő gyomrába jut az elfogyasztott táplálékkal együtt
  • gyomormérgek
• Érintéssel:
  • az állati kártevő szervezetébe az idegvégződéseken keresztül jut
  • érintő mérgek vagy érintmérgek

Alkalmazás és kijuttatás módja

• Gyomirtó szerek esetén:
  • PP (preplant)
    • vetés vagy ültetés előtti kijuttatás
    • talajba dolgozás nélkül
  • PPI (preplant incorporated)
    • vetés vagy ültetés előtti kijuttatás
    • talajba dolgozással
    • illékony, fényre bomló szerek
  • PRE (preemergens)
    • vetés és kelés közötti időszakban
    • a kultúrnövény csírái jellemzően 1,5-2 cm-rel vannak a talajfelszín alatt
  • POST (posztemergens)
    • a kultúrnövény kelése utáni kijuttatás (állománykezelés)
    • a kultúrnövény fenofázisa, a gyomnövény fejlettségi állapota és a környezeti feltételek meghatározóak
  • Beöntözés: oldott formájú hatóanyag kijuttatása öntözéssel
  • Kiszórás: szilárd halmazállapotú hatóanyag kijuttatása
  • Gázosítás: gáz halmazállapotú hatóanyag kijuttatása zárt térben
  • Talajfertőtlenítés: hatóanyagok bedolgozása a talajba
  • Csávázás: hatóanyag kijuttatása a vetőmag felületére

Formuláció

A nemzetközileg elfogadott formulációkat kétjegyű betűkóddal jelölik, és rendszerint a növényvédő szer nevében is feltüntetik. Ez jelzi, hogy a hatóanyagokat a növényvédőszer formálása eredményeként milyen formulára alakították a termék előállítása során. A készítmény-formulációk kialakításánál szem előtt tartják a hatékonyság, a biztonság és a gazdaságosság elveit.

 

AB	Gabona csalétek
AE	Légterítő gáz
AL	Bármely egyéb folyadék
AP	Bármely egyéb por
BB	Tömb csalétek
BR	Brikett
CB	Koncentrált csalétek
CF	Kapszulázott szuszpenzió – csávázásra
CG	Kapszulázott granulátum
CL	Kontakt folyadék v. gél
CP	Kontakt por
CS	Kapszulázott szuszpenzió
DC	Diszpergálható koncentrátum
DP	Finom por
DS	Por száraz csávázásra
DT	Tabletta közvetlen alkalmazásra
EC	Emulgeálható koncentrátum
ED	Elektromosan feltölthető folyadék
EG	Emulgeálható granulátum
EO	Emulzió, víz az olajban
EP	Emulgeálható por
ES	Csávázó emulzió
EW	Emulzió, olaj a vízben
FD	Ónozott füst
FG	Finom szemcse
FK	Füstgyertya
FP	Füstpatron
FR	Füstkapszula
FS	Folyékony koncentrátum csávázásra
FT	Füsttabletta
FU	Ködfejlesztő
FW	Füst pellet
GA	Gáz
GB	Szemcsés csalétek
GE	Gázfejlesztő termék
GF	Gél csávázásra
GG	Makrogranulátum
GL	Emulgeálható gél
GP	Szálló por
GR	Granulátum
GS	Zsíradék
GW	Vízben oldható gél
HN	Forró ködképző koncentrátum
KK	Csomagban: szilárd/folyadék
KL	Csomagban: folyadék/szilárd
KN	Hideg ködképző koncentrátum
KP	Csomagban: szilárd/szilárd
LA	Lakk
LS	Csávázó oldat
LV	Folyékony párologtató
MC	Szúnyog tekercs
ME	Mikro-emulzió
MG	Mikrogranulátum
MV	Elpárolgó
OD	Olaj diszperzió
OF	Keverhető folyékony olaj-koncentrátum
OL	Keverhető olaj-folyadék
OP	Olajban diszpergálható por
PA	Paszta
PB	Lemezes csalétek
PC	Gél vagy paszta koncentrátum
PO	Ráöntés
PR	Növényi őrlemény
PS	Csávázott vetőmag
RB	Felhasználásra kész csalétek
SA	Sebkezelő
SB	Darabos csali
SC	Folyékony koncentrátum
SD	Szuszpenzió koncentrátum közvetlen alkalmazásra
SE	Szuszpenziós emulgeáló
SG	Vízben oldódó granulátum
SL	Oldható granulátum
SO	Terjedő olaj
SP	Vízben oldódó por
SS	Vízben oldódó por csávázásra
ST	Vízben oldódó tabletta
SU	ULV (Ultra-low-volume) szuszpenzió
TB	Tabletta
TC	Technikai anyag
TK	Technikai koncentrátum
UL	ULV folyadék
VP	Gőzt felszabadító készítmény
WG	Vízben diszpergálható granulátum
WP	Nedvesíthető por
WS	Vízben diszpergálható por iszapos csávázásra
WT	Vízben diszpergálható tabletta
XX	Egyéb
ZC	Kevert formulációban: CS és SC
ZE	Kevert formulációban: CS és SE
ZW	Kevert formulációban: CS és EW

Méhveszélyesség

Mielőtt egy készítmény forgalomba kerülne a meghatározott hatóanyagokkal, ellenőrzik a méhekre, mint legfontosabb beporzó rovarokra és nem-célszervezetekre kifejtett hatását. Ehhez három tényezőt vesznek figyelembe:

• Patkány LD₅₀ per os (mg/kg)
  • A növényvédő szernek a kísérleti állatok (patkány) testtömeg-kilogrammjára számított és milligrammban megadott mennyisége, amelynek szájon át történő adagolása után a tesztállatok 50 %-a elpusztul. A hím és nőstény tesztállatoknál ez az érték eltérő lehet, általában a nőstényre vonatkozó érték van feltüntetve.
• Közvetlen kontakt toxicitás (KKT)
  • közvetlen kontaktus során a méhek hány százalékban pusztulnak el
• Kontakt hatóanyag-maradék toxicitás (KHMT)
  • mennyi ideig őrzi meg a hatóanyag a toxicitását (a méheket ebben az esetben óránként telepítik)

Ezen mutatók alapján a három méhveszélyességi kategória a következő:

1. Méhekre kifejezetten veszélyesek
   • Ha LD₅₀ értéke <1 μg/méh és/vagy káros a fiasításra
   • Ha KKT = 90 – 100
   • Ha KHMT 12 óránál hosszabb ideig tart

Ezeket a hatóanyagokat tartalmazó szerek a közvetlen kontaktus során 90-100%-os  méhpusztulást okoznak, és körülbelül 12 óráig megőrzik a toxicitásukat.

Virágzó növényállományban a használatuk tilos, valamint akkor, ha a kultúrát vagy annak környékét tömegesen borítják virágzó mézelő növények, illetve a kultúrát a méhek egyéb okból látogatják.

2. Méhekre mérsékelten veszélyes
   • Ha LD₅₀ értéke 1-100 μg/méh
   • Ha KKT = 60 – 100
   • Ha KHMT 8 óránál rövidebb ideig tart

Ezeket a hatóanyagokat tartalmazó szerek a közvetlen kontaktus során 60-100%-os méhpusztulást okoznak, és körülbelül 8 órán át megőrzik a toxicitásukat.

Alkalmazásuk virágzás idején a méhek napi repülésének lezárulása után, naplemente előtt egy órával lehet megkezdeni, és azt a 23:00-ig terjedő időszakban be kell fejezni.

3. Méhekre nem veszélyes
   • Ha LD₅₀ értéke> 100 μg/méh
   • KKT és KHMT nincs, vagy elenyésző

A hatóanyag rendeltetésszerű felhasználása nem veszélyezteti a méheket. Virágzó növényállományban, méhek közelében egyaránt alkalmazható, de az engedélyokiratban feltüntetett korlátozó intézkedéseket – ha vannak – be kell tartani.

Veszélyesség vízi szervezetekre

Ahogy a méhveszélyesség esetén is, a vízi szervezetekre való veszélyességet is ellenőrzi a hatóság a forgalomba hozatal előtt. A vízveszélyességi kategóriák elkülönítésére a letális koncentráció (LC₅₀) mértékegységét (mg/l) és a mért biztonsági távolságot (m) használjuk. A letális koncentráció megmutatja, mekkora az a szermennyiség, amelyet belélegezve, ill. a halaknál a vízbe keverve a halak 50%-a elpusztul.

A különböző vízi élőlényeknél az érték eltérő lehet. A tesztszervezetek között vannak halak (pl.: zebradánió, szivárványos pisztráng), gerincesek (vízibolhák), üledéklakók (árvaszúnyog), vízinövények (békalencse) és algák (zöld algák).

A biztonsági távolság az a méterben megadott távolság az állóvizektől, amelyen belül a növényvédő szer felhasználása tilos. Ezek alapján a következő veszélyességi kategóriákat állapították meg:

Besorolás	LC50 (mg/l)	Biztonsági táv (m)
Kifejezetten veszélyes	< 0,1	200
Közepesen veszélyes	0,1 – 5	50
Mérsékelten veszélyes	6 – 50	20
Nem veszélyes	> 50	5

Az engedélyezett, lejárt hatályú és visszavont növényvédő szerek jegyzéke a NÉBIH honlapján található, valamint minden évben megvásárolhatók a Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok c. kiadvány, melyben tájékozódhatunk a kereskedelmi forgalomban lévő készítményekről és hatóanyagokról.