A soron következő bejegyzésben a tavaszi munkák idején szeretnék egy-két olyan apróságot, beállítást ismertetni a „mindent tudó” eszközeinken, amely a munkánkat segítheti, és növeli a munkavégzés precizitását. Nem kifejezetten műszaki oldalról közelítem meg a kérdést, azt meghagyom a forgalmazóknak, szervizeseknek, sokkal inkább azon beállításokat veszem sorra, amelyekkel még precízebb lehet a munkánk.
Határvonal – forgó beállítása
Szokták mondani, hogy nagyszerű dolog a precíziós gazdálkodás és az automata technológia, de feltehetnénk a kérdést: vajon a növény jobban érzi-e magát attól, ha precíziósan gazdálkodunk? A határvonal és a forgó beállítása tipikusan az az egyszerű művelet, amivel a növény számára kedvezhetünk. Konkrétan: ha a határvonalakat előzetesen feltöltöttük a monitorunkba, be tudjuk állítani, hogy hány fogás forgót szeretnénk elvetni.
Ezután a monitor egy virtuális határvonalat húz a forgó szélességében körbe a tábla határvonalával párhuzamosan. Ennek köszönhetően először el tudjuk vetni a táblát (a forgón belül eső részt), majd a munka legvégén a tábla körbevetésével a forgót is. A technológia előnye, hogy nem az elvetett forgót tapossuk, nem a magon fordul a gép, így ideálisabb körülményeket biztosíthatunk a keléshez.
Szakaszolás – időzítés
A pneumatikus vetőgépeknél, különösen a gabonavetőgépnél, ahol a légáram szolgál a kijuttatandó vetőmag továbbítására, a vetőelem nyitásának és zárásának megfelelő és pontos időzítésével a ráfedéseket minimalizálhatjuk munkánk során, illetve ezáltal nemcsak spórolunk, hanem sűrű vetésű foltjaink sem lesznek. Néhány szemenkénti vetőgépnél a műtrágya és a mikrogranulátum kijuttatása is ugyanezen az elven működik, vagyis ezeknél is érdemes a megfelelő késleltetéseket/előtervezéseket beállítani a felesleges inputkijuttatás megelőzése érdekében.
Elsőre ez a beállítás bagatellnek tűnhet, viszont ha átgondoljuk, hogy minden egyes kiérkezéskor a 2-3 méter ráfedés helyett 0,5-1 méter lesz maximum a rávetés, akkor könnyen kiszámolható, hogy érdemes ezzel a beállítással foglalkozni.
Az időzítés beállításakor két értéket adunk meg. Az egyik, hogy a vetés megkezdésekor hány másodperccel hamarabb indítsa az adagolómotort, hogy mire a csőrendszeren végigér, addigra kelljen pontosan megkezdődnie a vetésnek. A másik, hogy elzáráskor hány másodperccel hamarabb állítsa le a motort, hogy a csőben lévő magok még pont kiszóródjanak, mire már rávetés lenne. Ezt a műveletet a legegyszerűbb úgy beállítani, ha stopperrel lemérjük, hogy az adagoló indítása után hány másodperccel jelenik meg a csoroszlyáknál a mag, illetve elzáráskor még hány másodperc kell ahhoz, hogy teljesen kiürüljön a cső.
Monitor beállítások
A tél során van ideje a gazdálkodónak (vagy megbízottjának) arra, hogy a monitor adatain karbantartást végezzen. Ilyenkor célszerű a szezon során keletkező adatokat lementeni, illetve kitörölni a felesleges adatokat a monitorból. Erre egyrészt azért van szükség, mert a tárhelykapacitás véges, másrészt egyszerűbb és átláthatóbb lesz a kezelőfelület.
A munkagépek, illetve az eszközök adatait is érdemes megtisztogatni, illetve a táblák rendszerezését is frissíteni kell. Oda kell figyelni, hogy egy tábla egy névvel, egy határvonallal szerepeljen az esetleges hibalehetőségek csökkentése érdekében. Ehhez célszerű minden vetési szezon után összerendezni a táblákat kultúrák szerint, és ellenőrizni, hogy minden táblához egy határvonal, illetve egy egyenes tartozik-e. Nagyban megkönnyíti a munkáját a gépkezelőknek is a felvázolt struktúra, mivel így egyszerűen csak ki kell választania a helyes adatokat, és ezeket a beállításokat már nem neki kell elvégeznie.
Ezen felül, amennyiben van rá lehetőségünk, és a munkaeszközünket a GPS monitorral tudjuk vezéreltetni, érdemes a lehető legtöbb adat automatikus rögzítését beállítani. A szezon végén érdekes információkat kaphatunk ezekből a háttérben rögzített adatokból (domborzat, üzemanyagfogyasztás, motorterhelés).