#VeleVagyNélküle

Károsítók az íróasztalnál

NSz

Növényorvosként, szaktanácsadóként biztos, hogy többször találkozott már azzal a gazdálkodóval, aki valamely növényvédőszer-hatóanyag kivonásakor feltette a kérdést: oké, de ha ezzel nem, akkor mivel?

A károsítók nem várnak, ilyen esetekben a szaktanácsadó különös nyomás alatt dolgozik, ám olyan javaslatot kell tennie, ami biztosan működik, ugyanakkor lehetőleg nem növeli a környezeti vagy gazdasági terhelést. Egyre többször fordul elő, hogy két rossz közül a kevésbé rossz megoldást kell választani, ha a jó megoldások fogytán vannak.

Napjainkban egyre többször hallhatjuk: a zöldek vagy „sötétzöldek” lobbiereje akkorára nőtt, hogy egyes országokban már mély szakmai kérdésekről, hatóanyagokról folyik parlamenti vita és szavazás. Mindezt az egy kattintással, online aláírható, különösebb utánajárást nem igénylő szavazások és petíciók hatására tudják megtenni, emberek millióira hivatkozva, akik a hangzatos és nem kevéssé félrevezető címszavak hatására azokat aláírták.

Mentsük meg a méheket!

Tegye fel a kezét, aki ezzel nem ért egyet! Tegye fel a kezét, aki meg szeretné tizedelni a populációjukat, aki ki szeretné őket irtani, végképp eltörölni a Föld színéről! Egy kéz sincs fent? Minő meglepetés.

A politikusok, döntéshozók sincsenek könnyű helyzetben, amikor arról folyik a diskurzus, hogy melyik „csapat” érveit érdemes figyelembe venniük, amikor mindenki felkészült komoly kutatásokkal, számokkal, diagramokkal, infografikákkal. Nem is várható el, hogy elolvassák mondjuk egy engedélyezési okirat néhány ezer oldalas dokumentációját, az meg végképp nem, hogy tudományos alapokon indítsanak vitát.

Ezeket a csatákat az nyeri, aki hangosabb. Különösen nagy a nyomás akkor, amikor maga a tudományos gondolkodás, a tudományos szemlélet esik áldozatul a népharagnak, amikor már sokan nem hisznek a tényekben vagy a tudományos eredményekben.

Ha megrendül a tudományba vetett hit, akkor már nem lehet a politikus szemére vetni azt sem, hogy nem a szakértőkre bízza a tudományos hátteret igénylő döntéseket, hanem a saját kezébe veszi, különösen akkor, ha erre „tömegek” hatalmazzák fel őt.

A Növényvédelmi Szövetség és európai szervezete, az ECPA ezeket a folyamatokat látva indította el a #VeleVagyNelkule kampányát, mellyel a Szövetség website-ján (hucpa.hu/vele-vagy-nelkule/), Facebook- és YouTube-csatornáján találkozhatnak. Ez a kampány – bár igen sokan követik – még nem érte el a teljes célközönséget. Ugyanakkor hiánypótló, hiszen a növényvédelmi szakma alapjait és érveit még senki sem próbálta korábban elmagyarázni nemhogy a nagyközönségnek, de sokszor gazdálkodók ismeretei is hiányosak.

Nincs benne a köztudatban az, hogy mit jelent az integrált gazdálkodás, nem tudnak arról, hogy egyáltalán miért van szükség a károsítók elleni fellépésre, az meg végképp nem, hogy erre milyen módszerek állnak rendelkezésre és milyen módszereket használnak a gazdák. Hiányoznak a toxikológiai alapismeretek, nem véletlen, hogy a már néhány száz éve ismert „minden méreg, csak az adagolás dönti el, ha valami nem az” idézetre még mindig sokan csodálkoznak rá.

A jövő még keményebb helyzeteket tartogat hazánkban is, ahol alapvetően erős a mezőgazdasági szakmai közösség és összetartás. Álljon itt példaként egy német nagygazda esete, aki nyíltan felvállalta, hogy bemutatja, hogyan gazdálkodik, és ezért az iskolában a gyerekeit kezdték el csúfolni, környezetkárosítás miatt…

Ha a mostani trendekre tekintünk, akkor mindenképpen választás elé kerülünk. Mindannyian, akkor is, ha inkább a homokba dugjuk a fejünket, vagy netán attól tartunk, hogy negatív kritikákat kapunk. A „szakma”, ide értve a növényvédelemben és szélesebb körben, a mezőgazdaságban dolgozókat is, eddig kiválóan tudott működni úgy, hogy keveset kommunikált magáról és mintegy rejtve maradt a nagyközönség elől. Ez az idő elmúlt, hiszen láthatjuk, hogy az ismeretlen mindig kiváló táptalaj az összeesküvés-elméletek, a félelemmel operáló kommunikátorok számára.

A Növényvédelmi Szövetség és az Agrofórum Online is szívesen lát minden növényorvost, szakirányítót, gazdálkodót, fogyasztót, szakembert és laikust kommunikációs csatornáin, hogy kommentjeivel, megosztásaival, véleményével erősítse a szakma elismertségét és segítsen eloszlatni a homályt.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Zöld idiotizmus, avagy a glifozát-mizéria

2019. május 27. 11:39

A zöldek egyre gyakrabban támadják a mezőgazdaság vegyszerhasználatát, ezért most egy konkrét példán mutatom be ennek egyik túlkapását, de előtte néhány általánosabb gondolat.

Növényvédelmi alapfogalmak és kategóriák

2020. február 19. 08:16

A növényvédő szerek olyan készítmények, amelyek egy vagy több hatóanyagot tartalmaznak. Ezek a hatóanyagok lehetnek természetes eredetű, illetve kémiai, biológiai vagy biotechnológiai úton előállított anyagok, valamint élő szervezetek.

Növényvédő szerek: kisebb forgalom, emelkedő árak

2018. március 2. 14:48

Emelkedtek a növényvédő szerek értékesítési árai januárban, pedig folyamatosan csökken a kereslet.

Növényvédő szerek raktározásának új szabályai

2020. június 16. 09:00

A 43/2010. IV. 23. FVM rendelet foglalja össze a növényvédelmi tevékenységre vonatkozó előírásokat, beleértve a felhasználásra, a raktározásra és a tárolásra vonatkozóakat is. A 35/2019-es AM rendelet módosította ennek néhány bekezdését, így a végfelhasználók számára fontos (és enyhítő) előírások kerültek bele a jogszabály szövegébe. Kiemelten időszerű ezek megismerése, hiszen a KM (kölcsönös megfeleltetési rendszer) ellenőrzések során ezeket is vizsgálja a hatóság!

Zöld idiotizmus, avagy a glifozát-mizéria

2019. május 27. 11:39

A zöldek egyre gyakrabban támadják a mezőgazdaság vegyszerhasználatát, ezért most egy konkrét példán mutatom be ennek egyik túlkapását, de előtte néhány általánosabb gondolat.