Az aszály olyan időszakot jelent, amikor rendkívül kevés csapadék hullik, vagy ha a csapadékmennyiség összességében el is éri a megszokottat, a magas hőmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentősen megnő, ezáltal hosszabb időre terjedő szárazság áll be. A növényzet fejlődését a szükséges nedvesség hiánya megakasztja, sőt a pusztulását is okozhatja. Az aszály Európa szerte problémákat idézett elő az elmúlt években, így a magyar mezőgazdaság számára is nagy veszteségeket okozott. A klímaváltozás miatt Magyarországon – egyes vélemények szerint – tovább csökkenő csapadékra és több aszályos időszakra lehet számítani. Az egyik fő kihívás a hazai agrárium számára az aszály elleni küzdelem. Az aktuális időjárásról és az előrejelzésekről tájékozódhat az Agrofórum Online Időjárás rovatából.
2019. április 26.
Mindenki vonja le a következtetést az adatok alapján és határozza meg, mit tud tenni az aszálykárok elkerülése érdekében.
2019. április 23.
A tartós szárazság miatt a szántóföldi növények gombabetegségei alig jelentkeznek, hiszen életfeltételeik nem segítik ezt elő. Kártevők közül a vetésfehérítő bogarak és lárváik mellett már feltűntek a vetésekben a gabonapoloskák. Létszámuk egyelőre alacsony, de folyamatos a kártevők betelepedése.
2019. április 23.
Az utóbbi években az éghajlatváltozásnak is köszönhetően az időjárásunkban a szélsőségek dominálnak: a klímaváltozás miatt vannak kifejezetten csapadékos időszakok, azonban emellett a rendkívül száraz évek előfordulásának valószínűsége is nőtt.
2019. április 18.
Január és március között lehullott csapadék mennyisége 24 és 94 milliméter között alakult, az országos területi átlagérték 54 milliméter volt, ami az időszakos átlagnál 41 százalékkal kevesebb.
2019. április 13.
A délnyugati régió Finnország kenyereskosara, amely rendszerint az országos gabonatermés jó 20 százalékát adja, tavaly azonban a szokásosnál nagyjából 30 százalékkal kevesebbet takaríthattak be.
2019. április 11.
Már az őszi gabonák vetésekor is csapadékhiány volt a földeken, a vetés se ideális talajállapotban történt, és ez hatással volt a növények kelésére, kezdeti fejlődésére. A téli csapadék mennyisége nem pótolta a talajból hiányzó vízkészletet. Az őszi-téli időszak szokásos nitrogénmennyiségének 50-60 %-át vették csak fel az első fejtrágya előtti időszakban a növények.
2019. április 11.
Teljesen kivédeni nem, de mérsékelni lehet az aszálykárokat például helyes agrártechnikával és alkalmazkodással.
2019. április 10.
A kérdést Holopovics Zoltánnak, az Agrova Kft. Fejlesztési- és Szakmai vezetőjének és Varga Sándornak, Biológiai- és Talajerőgazdálkodási Szakmérnökünknek tettük fel.
2019. április 10.
Jelenleg az is elképzelhető, hogy a fent említettnél lényegesen nagyobb lesz a kár, mert a klímaváltozás hatására nem akkor és nem abban a mennyiségben érkezik a csapadék, ahogy megszokták.