Címke: Búza

búza

A búza (Triticum) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség. A közönséges búza őszi vagy tavaszi változatát sokfelé termesztik. Az őszi búza (Tritucum aestivum) az emberiség egyik legelterjedtebb és legrégebben termesztett növénye. A legfontosabb kalászos gabonánk, az utóbbi években Magyarországon 1,0-1,2 millió ha volt az őszi búza vetésterülete, a termésátlag 4,5-5,5 t/ha között alakult (KSH). Hazánkban a búza vetésideje október 5-25. A régi gazdák a búzát Gál hetében (október 16-át követő héten) vetették. A viaszérés végén-teljesérés elején betakarított búzából már megfelelően nagy mennyiséget és még jó minőségben kapunk. A betakarítás egymenetes gabonakombájnnal történik július elején-közepén. Főbb kórokozói, kártevői: búzafuzáriózis, sárgarozsda, vörösrozsda, lisztharmat, búzakőüszög, búzaporüszög, csíkos mozaik vírus, vetési bagolylepke, búza fonálféreg, frittlégy, gabonafutrinka, vetésfehérítő bogár, gabonapoloskák, szalmadarázs, búzalégy. A búza legalapvetőbb felhasználási módja, hogy magját a malomipar lisztté őrli, ebből kenyér és tésztafélék készülnek. Az állattenyésztés számára fontos abraktakarmány. Termesztési technológiájáról, nemesítéséről, vetőmag-előállításáról, károsítóiról, növényvédelméről tájékozódhat az Agrofórum Online szakportálon.

Kapcsolódó címkék

Gabonakutató Nonprofit Kft.gabonagabonaszárításGabonatermesztők Országos Szövetségekalászos gabonagabona vetőgépgabonaexportNemzetközi Gabonatanácsgabonaárgabonafeldolgozásgabonatárológabonalisztharmatgabonafutrinkaelevenszülő gabona levéltetűmagtári gabonazsuzsokgabonaágazatgabonaszondagabonapoloskaMagyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és Kereskedők SzövetségeGabonaszövetségGabona Controlgabona tárolásgabonakártevőmezei gabonamolygabona lisztharmatMagyar Gabonafeldolgozókgabonatőzsdegabonapiacgabona áragabonaszipolygabonaárakgabonafélékgabonasilóGabonavető gépőszi kalászos gabonagabona levéltetűgabonaféleKalászos Gabona FórumGabonatarlógabona szellőztetőgabona levéltetvekgabonafélék áragabonatermésőszi gabonafélékGabonanemesítésbiogabonagabonalevéltetvekZöld gabona-levéltetűgabonaátvételgabona-minősítésgabonapoloskákgabona vörösrozsdagabonakereskedőgabonakereskedelemkalászoskalászosokhibridkalászostavaszi kalászostavaszi kalászosokőszi kalászosokőszi kalászosKarintia Kalászos Szakmai NapcsemegekukoricakukoricasilókukoricaMagyar Kukorica Klubkukorica termésversenyMagyar Kukoricaklub Egyesületkukoricamolyamerikai kukoricabogárkukorica adaptertakarmánykukoricakukoricabarkópattogató kukoricakukoricazsuzsokkukorica lisztbogárkukoricábankukoricazöldségkukoricabogárkukoricaárhibridkukoricakukoricazsizsikpattogatni való kukoricakukorica árakukoricamalomposztregisztrációs kukorica fajtakísérletkukoricahibridkukoricaadapterkukoricatermesztésKukoricafórumDekalb kukorica hibridÁrukukoricaVetőmag kukoricafagyasztott csemegekukoricakukoricanemesítéskukoricamoly lepkehibridárpaőszi árpaárpaveresnyakú árpabogárárpacsigatavaszi árpasörárpaKárpátaljaárpa sárga törpülésetakarmányárparovarparazita fonálféregárpa áraárpa porüszögárpa levélcsíkoltságárpa fedettüszögKárpát-medenceKárpát-medencei falugazdász programtakarmány árpaÁrpávalérőÁrpád-Agrár Zrt.növénytermesztésprecíziós növénytermesztésszántóföldi növénytermesztésdísznövénytermesztésfehérjenövénytermesztés
Egyéb / Egyéb

Rejtélyes tünetek a kalászos növények levelein

Már az őszi gabonák vetésekor is csapadékhiány volt a földeken, a vetés se ideális talajállapotban történt, és ez hatással volt a növények kelésére, kezdeti fejlődésére. A téli csapadék mennyisége nem pótolta a talajból hiányzó vízkészletet. Az őszi-téli időszak szokásos nitrogénmennyiségének 50-60 %-át vették csak fel az első fejtrágya előtti időszakban a növények.

Szakcikkek / Növényvédelem

Veszélyes kártevők: kalászosok levéltetvei

2019. március 27.

Függetlenül attól, hogy a pázsitfűvek (Poaceae) közé tartozó kalászosok kártevői jelentősen megegyeznek, a kártevők nyomon követésének és sikeres megfékezésének mindig nagyobb hangsúlyt kell kapnia az intenzívebb termesztéstechnológiájú állományok (malmi búza, vagy sörárpa) esetében.

Szakcikkek / Növényvédelem

Gabonáink egészségére!

2019. március 25.

Mivel veszi fel a harcot a termelő a kalászosokban a gyomok és kártevők ellen? Vannak-e a gyakorlatban bevált tippjei, praktikái, kedvenc készítményei? Rutinos gazdákat kérdeztünk növényvédelmükről.

Szakcikkek / Növénytermesztés

Ki csinálja jobban? – Búza termesztéstechnológia hazánkban és az Egyesült Államokban

2019. március 15.

Izgalmas szakmai tapasztalatokat oszt meg a szerző, aki az USA búzatermesztésének agrotechnikai elemeit ismerte meg egy kansasi, több mint 10 000 hektáros nagygazdaságban.

Szakcikkek / Tápanyag-utánpótlás

Nitrogén fejtrágyát a búzának és árpának… de mennyit?

2019. március 1.

Tavasszal az egyik legelső és legfontosabb szántóföldi munka a gabonák első fejtrágyázása, amit minél előbb célszerű elvégezni, amint az időjárás és a hatályos rendelkezések megengedik, valamint rá lehet menni a talajra jelentős taposási kár nélkül.

Agrárhírek / Agrárközélet

Tovább drágul a liszt

2019. február 11.

A liszt átadási árát körülbelül 6 százalékkal, kilónként öt forinttal emelik, amit néhány malom már ebben a hónapban meglép.

Agrárhírek / Agrárközélet

Búzakeményítő üzemet adtak át Visontán

2019. február 11.

A zöldmezős beruházás 33 milliárd forintba került, a kormány 6,2 milliárd forint támogatást adott hozzá, az önerő mértéke mintegy 30 millió euró volt, a többi részt hitelből fedezték.

Szakcikkek / Növénytermesztés

Lehetőségek a precízebb búzatermesztéshez

2019. február 9.

A szerzők azokra, az agrotechnikai eljárásokban rejlő ki nem használt tartalékokra hívják fel búzatermesztők figyelmét, amelyek a magasabb hozam elérést segítik elő. Részletesen elemzik a sokéves tartamkísérletek alapján a vetésidő, a tőszámsűrűség és a nitrogén-utánpótlás hatását a terméseredmények alakulására.

Agrárhírek / Növénytermesztés

Növekedett a búza vetésterülete az unió legnagyobb termelőinél

2019. február 3.

A négy legnagyobb európai uniós búzatermelő országban növelték a búza vetésterületét, részben azért, mert a száraz időjárás megakadályozta a repce vetését.