Címke: Debreceni Egyetem

A gyűjteményt tízéves tanszéki munkát követően, egy európai uniós projekt keretében hozták létre.

Jól tapasztalhatóan reneszánszát éli a zeolit felhasználása, ez jól érzékelhető, hiszen lépten-nyomon bele botlunk azokba a hirdetésekébe, amelyek a gazdálkodók figyelmébe ajánlják ezt az ásványt. Milyen tulajdonsága az, amely alkalmassá teszi erre a sokoldalú funkcióra? Milyen kutatások támasztják alá hatékonyságát a növénytermesztés során?

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar nagy hangsúlyt helyez a tehetséggondozásra.

Minden évben újabb és újabb károsítók, állati kártevők és korábban nem tapasztalt betegségek jelennek meg, ami nagy kihívás elé állítja a növényvédelmet.

A homoki prérifüvet 2017 óta számos helyen találták meg a kiskunsági homokterületeken, ahol korábbi parlagokon és elsődleges homoki gyepekben fordul elő, valamint Debrecen belterületén, fajszegény leromlott gyepekben megtelepedve, gyakorlatilag egynemű, összefüggő foltokat, néhol többhektáros állományokat képez.

A kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatait elemezték a Debreceni Egyetem agrárkarán a Növénytudományi Intézet szeptember 4-ei tanácskozásán.

Egyes országokban, így Magyarországon is, a fogyasztók irreális mértékben aggódnak olyan, élelmiszerekkel kapcsolatos tényezők miatt, amiről, mi szakemberek tudjuk, sokkal kevésbé lenne indokolt. Ezzel együtt pedig olyan dolgokról nem tudnak, amiről szükséges lenne, így az nem is aggasztja őket.

A hagyományos mérési program mellett Magyarországon egyedülálló, agrometeorológiai célú távérzékelési megfigyelések is jellemzik a mérőhelyeket.

„A növénytermesztés ma már messze-messze túlhaladt azon, hogy az ismereteteket egyik nemzedékről a másikra átadhassák a termelők, azaz kilépett az empíria világából.”