Címke: Gyümölcsültetvény

Időről időre változott a válasz és a hozzáállás ehhez a problémához, és sajnos igazán megnyugtató megoldás ma sincs rá, csak szeretjük könnyen letudni. Márpedig, ha komolyan gondoljuk, hogy fenntartható gyümölcstermesztést kell folytatnunk, ezzel a kérdéssel is komolyan kell foglalkozni.

A lágyszárú kultúrákban a nagygombáknak jelen ismereteink szerint nincs gyakorlati jelentőségük, ugyanis nagyon kevés ismert nagygomba-kórokozó fordul elő lágyszárúakon, így kártételük is elenyésző. A gyümölcsösök esetében már más a helyzet, itt számos, igen veszélyes kórokozó előfordulhat. A gyümölcsösökben, réteken, kaszálókon, legelőkön és a szántóföldjeinken (különös tekintettel a kukoricatáblákra) felbukkanó nagygomba-fajokat mutatja be az írás.

Az év elejétől megváltoztak a gyümölcsültetvények telepítésének engedélyezésére, a meglévő ültetvények nyilvántartására vonatkozó előírások.

Az ültetvényünk tápanyag-gazdálkodásának tervezéséhez nagyon fontos, hogy rendszeresen meggyőződjünk arról, hogy milyen tápelemek vannak a talajban és milyenek a növényekben. A levélanalízishez az optimális mintavételi időpont július végén – augusztus elején van, ugyanis ilyenkor a legkiegyensúlyozottabb a levelek tápanyagkészlete.

Miként lehetne egy automatizált rendszerrel megoldani az ültetvény növényvédelmét, öntözését és lombtrágyázását?

A precíziós gazdálkodás egy váz, amelyet egyéni igényeink és lehetőségeink függvényében tölthetünk meg tartalommal.

A távérzékelésre alapozott technológia lehetővé tette, hogy a gyümölcsösök vízháztartását olyan eszközökkel is mérjék, melyekhez nem szükséges laboratóriumi felszerelés.

A felmérés mintegy 1500 településre, 15 ezer gazdaság több mint 37 ezer ültetvényére, kilenc magyar gyümölcsfajra (alma, bodza, cseresznye, dió, kajszi, körte, meggy, őszibarack és szilva) terjed ki.

Az Agrárkamara szerint a magyar gyümölcskertészet állapotának lehető legpontosabb felmérése elengedhetetlen az ágazat fennmaradásához és a fejlődéséhez szükséges stratégiák kidolgozásához.