Címke: Hőmérséklet

Úgy tűnik, hogy a korai burgonya termesztői oldalról is egy ígéretes, gazdaságos vállalkozás, noha a szabadföldön és hajtatásban is csak előnövényként, korszerűtlen, kisebb légterű fóliák alatt termesztik.

Az elvetett mag csírázáshoz, majd a kikelt növény jó fejlődéséhez, egyidejűleg több környezeti tényező optimális jelenléte szükséges. Ami még bonyolultabbá teszi a termesztést, hogy a palánta fejlődése során a környezeti igénye jelentősen változik.

Az északi féltekén ebben az időszakban több mint 1200 olyan hely volt, ahol az adott hónapban a legmelegebbet mértek az feljegyzések kezdete óta.

Július hónapban rendszerint igen magas hőmérséklet uralkodik hazánkban, ezért az öntözésre kiemelt figyelmet kell fordítani, legyen szó zöldségről, vagy éppen gyümölcsről.

Néhány kártevő és betegség is kiválthatja az említett színelváltozást, de ilyen esetben egyéb jellegzetes, a kártevőre és kórokozóra jellemző tünetek is felfedezhetők a bogyón vagy a leveleken, amelyek egyértelművé teszik az antociánosodás okát. Többnyire a jelenség abiotikus környezeti tényezőkre vezethető vissza.

A 2018/19-es tél összességében enyhébb volt a szokásosnál, az évszak középhőmérséklete országos átlagban 1,24°C, ez mintegy 1,3 fokkal haladja meg az 1981–2010-es sokéves átlagot.

A hőmérséklet a múlt hetinél kissé alacsonyabban alakul, de nagyobb területre kiterjedő -10 fok alatti, komoly fagyokra nem kell számítani.

Az éghajlatváltozás már hazánkban is érezhető jelenség. A kukorica termesztése szempontjából a hőmérséklet emelkedését akár pozitív hatásnak is elkönyvelhetnénk, ugyanakkor a csapadék szélsőséges eloszlása, a hőhullámok és aszályos időszakok gyakoribb megjelenése már árnyalja ezt a képet.