Címke: Juh

juh

A juh vagy birka (Ovis aries) rendszertanilag a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó kérődző állat. Őse a vadjuh, háziasítása 10-11 000 éve kezdődött  Elő- és Közép-Ázsiá területén. A „kos” a hím, az „anyajuh” a nőivarú juh. A fiatal egyed a „bárány”, kb. 50-60 napos kortól pedig „növendék”.  A hagyományos külterjes tartásmód mellett istállókban, juhhodályban is tartják. A juh növényevő, kérődző állat, takarmányozásában ma is kiemelt szerepet játszik a legeltetés, illetve szálas- és abraktakarmánnyal etetik. A juhtartás fő hasznosítási iránya hazánkban a hústermelés, de hasznosítható tejteremelési, illetve gyapjú- és gereznatermelési célokra is. A juh ivarzását üződésnek vagy berregésnek nevezzük, ivarérettsége 4-7 hónapos kor körül kezdődik. Tenyészérettnek a 7-12 hónaposnál idősebb egyed nevezhető. Az ivarzási ciklusa 17 nap, a vemhesség 150 nap. Az anyajuh egy-egy ellésre 1-2 életképes bárányt hoz világra. A Földön tenyésztett helyi és kultúrfajták száma meghaladja a 600-at. Fontosabb fajták: Merinó fajtacsalád, Magyar racka, Cikta, Cigája, Corriedale, Suffolk, Bábolnai szapora, Lacaune, Romney, Ile de france,  Texel, Awassi, Keletfríz. Magyarországon 2017-ben év végén 1 146 000 darab volt a juhállomány, az éves vágóállat-termelés 19 210 tonna, a tejtermelés 1 762 800 liter, a gyapjútermelés 3 744 tonna mennyiséget tett ki (KSH). Az egy főre jutó juhhús-fogyasztásunk 0,1 kg/fő/év körül alakult az utóbbi években. Tartástechnológiájáról, tenyésztéséről, takarmányozásáról, állategészségügyi problémáiról, a kapcsolódó pályázati lehetőségekről tájékozódhat az Agrofórum Online szakportál Állattenyésztés rovataiban.