A juh vagy birka (Ovis aries) rendszertanilag a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó kérődző állat. Őse a vadjuh, háziasítása 10-11 000 éve kezdődött Elő- és Közép-Ázsiá területén. A „kos” a hím, az „anyajuh” a nőivarú juh. A fiatal egyed a „bárány”, kb. 50-60 napos kortól pedig „növendék”. A hagyományos külterjes tartásmód mellett istállókban, juhhodályban is tartják. A juh növényevő, kérődző állat, takarmányozásában ma is kiemelt szerepet játszik a legeltetés, illetve szálas- és abraktakarmánnyal etetik. A juhtartás fő hasznosítási iránya hazánkban a hústermelés, de hasznosítható tejteremelési, illetve gyapjú- és gereznatermelési célokra is. A juh ivarzását üződésnek vagy berregésnek nevezzük, ivarérettsége 4-7 hónapos kor körül kezdődik. Tenyészérettnek a 7-12 hónaposnál idősebb egyed nevezhető. Az ivarzási ciklusa 17 nap, a vemhesség 150 nap. Az anyajuh egy-egy ellésre 1-2 életképes bárányt hoz világra. A Földön tenyésztett helyi és kultúrfajták száma meghaladja a 600-at. Fontosabb fajták: Merinó fajtacsalád, Magyar racka, Cikta, Cigája, Corriedale, Suffolk, Bábolnai szapora, Lacaune, Romney, Ile de france, Texel, Awassi, Keletfríz. Magyarországon 2017-ben év végén 1 146 000 darab volt a juhállomány, az éves vágóállat-termelés 19 210 tonna, a tejtermelés 1 762 800 liter, a gyapjútermelés 3 744 tonna mennyiséget tett ki (KSH). Az egy főre jutó juhhús-fogyasztásunk 0,1 kg/fő/év körül alakult az utóbbi években. Tartástechnológiájáról, tenyésztéséről, takarmányozásáról, állategészségügyi problémáiról, a kapcsolódó pályázati lehetőségekről tájékozódhat az Agrofórum Online szakportál Állattenyésztés rovataiban.
2019. február 26.
A szakhatóság munkatársai a telephelyen több mint egy tucat kecske, egy juh és egy szarvasmarha tetemét találták meg. A láncra vert kutyák előtt állati csontok és végtagmaradványok voltak, azt bizonyítva, hogy a férfi az elpusztult jószágokkal etette a kutyáit.
2018. december 30.
Éberségre szólította fel az állattartókat az észak-ír állategészségügyi hatóság, miután december elején kéknyelvűségben szenvedő üszőt importáltak Franciaországból.
2018. december 1.
A felhívást azt követően adták ki, hogy a behozatal utáni vizsgálatokon 12 hónapon belül harmadszor találtak fertőzött állatokat.
2018. november 26.
Közel kétszázmilliárd forintot ítélt oda eddig az állattartóknak a Vidékfejlesztési Program forrásaiból az Agrárminisztérium.
2018. november 5.
A támogatási kérelem benyújtására elektronikus úton, ügyfélkapun 2018. december 1. és december 21. között van lehetőség a Magyar Államkincstár elektronikus felületén.
2018. október 27.
2018. október 15-19. között tizenkét kecsketej- és juhtejtermelő, illetve -feldolgozó kamarai tag utazhatott Franciaországba, a NAK által szervezett és részben a Kamara által finanszírozott sajttechnológiai szakmai tanulmányútra.
2018. október 24.
Az alacsony jövedelmezőség és a gazdálkodók öregedő korösszetétele miatt nem csak Magyarországon, de szerte Európában is veszélybe kerülhet a kiskérődző-ágazat működtetése.
2018. szeptember 14.
A szarvasmarhákat és juhokat megbetegítő kéknyelv betegség 2015-ös megjelenése óta ezen állatok exportja számos harmadik országba akadozott.
2018. szeptember 11.
Exportunk döntő részét az élő pecsenyebárány teszi ki (kb. 600 ezer egyed évente), kisebb hányada a hűtött, fagyasztott vagy feldolgozott termékek kiviteléből áll.