Címke: Káposzta

A kevesebb, mint 1000 hektár hajtató felületről több év átlagában 18-20 ezer tonna káposztafélét takarítanak be.

Nagymamám konyhájában találkoztam először ezzel a különleges, ám annál egyszerűbb szláv eredetű étellel.

Szeptember az a hónap, amikor a zöldségeskertekből a legtöbb zöldségnövény betárolásra kerül, a gyümölcsösben pedig a nyári metszési munkálatok lezárásáról szól ez az időszak.

Az elmúlt időszakot a viszonylag nyugodt, fronthatástól mentes időjárás jellemezte. Záporok, zivatarok csak az ország kisebb térségeiben zavarták meg a nyárra jellemző 30 C feletti nappali hőmérsékletet. A tartósan száraz időben alig van éjszakai harmatképződés, emiatt az időjárás most elsősorban a kártevőknek alakul kedvezően.

A mennyiségi növekedés hatására a termelői árak és a fogyasztói árak is apadnak, jelentős árcsökkenésre azonban a "lecsószezonig" még várni kell, az június végén, július elején várható.

A kénhiányban szenvedő növény fejletlenebb, mivel gátolt a sejtosztódása és a fehérje szintézise. A ként a növények főleg szulfát formában veszik fel a talajból, de a levegő kéndioxid-tartalmát is képesek hasznosítani. Magában ként trágya formájában nem szoktunk adni, más tápelemek kísérőanyagaként visszük a tápoldatba (talajba).

A MA-HAL a Nagyböjtben minden pénteken megoszt egy különleges, de könnyen elkészíthető halas receptet, ami kizárólag hazai halat használ alapanyagként.

A káposztaféléket már az ókori rómaiak is ismerték és nagyra értékelték, orvosságként tisztelték és a szegények orvosának titulálták. Jelentőségét nem véletlenül ismerték el, a hazánkban is évszázadok óta termesztett káposztafélék élettani szempontból számos előnyös tulajdonságokat hordoznak, magas a vitamin- (B1, B2, K1 és C), az ásványianyag- és a rosttartalmuk, így kedvelt élelmiszernövények.