A kukorica (Zea mays) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó, lágy szárú, egylaki, vált ivarú, egynyári növény. Amerikában őshonos, Európába a XVI. században érkezett a tengeren túlról, innen a tengeri elnevezés. Hazánkban az utóbbi években vetésterülete 1 millió hektár körül, termésátlaga 6-8 t/ha között alakult (2017-ben 988 823 hektáron termesztették, termésátlaga 6,8 t/ha volt a KSH adatai alapján). Vetésére általában április végén-május elején kerül sor, amikor a talajhőmérséklet eléri a 10 °C-t. A betakarítás teljes érésben történik, ami szeptember-október hónapokban következik be. Nemesítése során számos kukoricahibridet hoztak létre, Magyarországon a korai és középérésű (FAO 300-400) hibridek vannak túlsúlyban. Fontosabb kórokozói, kártevői: kukorica baktériumos hervadás, kukorica csíkos vagy törpüléses mozaik vírus, golyvásüszög, kukoricafuzáriózis, kukorica helmintosporiózisai, amerikai kukoricabogár, gyapottok-bagolylepke, kukorica barkó, frittlégy, vetési bagolylepke. Hazánkban a kukorica legnagyobb részét takarmányozási célra használják fel, de emberi táplálékként is hasznosítják, zöldségféleként még csemegekukoricát és pattogatni való kukoricát is termesztenek. Termesztési technológiájáról, nemesítéséről, vetőmag-előállításáról, károsítóiról, növényvédelméről tájékozódhat az Agrofórum Online szakportálon.
2019. június 15.
A meteorológiai előrejelzések a június elkövetkező dekádjára továbbra is meleg, de ugyanakkor záporokkal tarkított időjárást prognosztizálnak, ami a parlagfű növekedése szempontjából ideális.
2019. június 12.
Az amerikai árutőzsdén 1,2 százalékkal a vékánkénti 410 dollárcentes szint alá csökkent a kukorica jegyzésára kedden.
2019. június 12.
A meleg idő előcsalogatta a gabonaszipolyokat. Jelenlétük idáig nem volt feltűnő, de a kifejlődött kalászokon már jól megfigyelhetők.
2019. június 9.
A fuzáriumos betegségeken kívül egyéb gombás betegségeit is ismerjük a kukoricának. A cikkben ezek közül mutatjuk be a legjelentősebbeket, megemlítve még néhány Magyarországon is előforduló érdekesebb kórokozót.
2019. június 8.
A kukorica a legnagyobb területen termesztett, egyben legfontosabb takarmánynövényünk, bár az elmúlt években változást mutat a felhasználás szerkezete. Az élelmiszeripari hasznosítása fokozatosan nő, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, ezzel ellentétben takarmányként egyre kevesebbet (2,3 millió tonna) használunk fel. A hazai piacra szánt kukoricánál a deoxinivalenol (DON), és az aflatoxin mennyiségét kell tanúsítvánnyal igazolni, míg az exportra szánt tételeknél akár 4-5 féle toxinra is kérhetnek vizsgálatot.
2019. június 7.
Soha nem látott drótféreg fertőzés tizedeli a kukorica és a napraforgó vetéseket egyes dunántúli megyékben (Lehet, hogy másutt is!)
2019. június 7.
A rendkívül hideg május és a hosszú szárazság után megérkező hektikus csapadék sajnos nem tett jót sem a szántóföldi, sem a kertészeti kultúráknak. Általános megfigyelés, hogy a tavalyihoz képest 2-3 héttel, az átlaghoz képest 1-2 héttel van lemaradva a természet.
2019. június 7.
A kukorica egyik legfontosabb szántóföldi növényünk. Termesztésének sikerességét jelentősen befolyásolja az, hogy a gyomnövények elleni védekezési eljárások mennyire hatékonyak.
2019. június 4.
A kórokozók és kártevők számára kedvező időjárásban növényvédelmi teendő bőségesen akad.