Címke: Növényvédelem

A kikalászolt, de még nem virágzó búza kalászfuzáriózis iránti fogékonysága nem sokkal marad el a virágzóétól. E veszélyes kórokozó elleni gombaölő szeres védekezés idejének „finomhangolásával” kapcsolatos tudnivalókra szeretnénk felhívni Olvasóink figyelmét.

A Szent István Egyetem Gödöllői Campusának aulája adott otthont november 14-én a XIII. Növényorvos Napnak. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (NMNK) és a SZIE Gödöllői Campusának meghívására a rendezvényre érkezők száma meghaladta a nyolcszázat.

A harlekinkatica hazai megjelenése után rövid időn belül a leggyakoribb katicabogarunk lett. Annak ellenére, hogy mint ragadozó, jelentős hasznot hajt a kártevők szabályozásával, veszélyt jelent a Magyarországon őshonos rovarokra, így elterjedése természetvédelmi szempontból kifejezetten károsnak tekinthető.

A levéllikacsosság tünetegyüttes komplex eredetű betegségre vezethető vissza. Az őszibaracknál okozza a legsúlyosabb károkat, de emellett gyakran fordul elő kajszin, mandulán, szilván, de más növényfajokon is. A Thyrostoma carpophilum gombafaj mellett, számos más tényező is kiválthat hasonló tüneteket, így a háttérben genetikai eredetű és abiotikus kórokok, vírusok, baktériumok, más gombák és kártevők is állhatnak.

Az elmúlt évek során az tapasztalható, hogy csapadékos időjárási körülmények között a csupaszcsigák szántóföldön is okozhatnak gazdasági mértékű kártételt. A leggyakrabban előforduló faj biológiájáról, a csapdázásról és a szántóföldi kultúrákban engedélyezett csigaölő készítményekről olvashatnak az összeállításunkban.

Az első Hardi permetezőgép 12 évvel ezelőtt került Kiss Lajos családi gazdálkodó tulajdonába, és azóta is járja a Somogy megyei földeket. Idén egy új Navigator 4000 permetezőgéppel bővült a gépállomány.

Az őszi búza termesztéstechnológiájában a gombabetegségek sokszor előre nem látható veszélyt jelentenek. Az időjárási viszonyaink változása a hazai őszi búza termesztőket is újabb és újabb kihívások elé állítja.

A száraknázók a velük együtt élő összes kártevőt figyelembe véve az adott termőterület legveszélyesebb károsítói, melyek elleni küzdelem az esetek többségében konkrét technológiába illesztett biotechnológiai vagy kémiai védekezést is megkövetel. A különböző kontinensek, és azok régióinak jelentős, kukoricaszárat aknázó lepkefajaival és azok elterjedési területeivel ismerkedhetünk meg az írás segítségével.

Az összeállításban a különböző hüvelyes növények termesztésekor alkalmazható gyomirtási módszerekről olvashatnak.