A házisertés (Sus scrofa forma domestica) rendszertanilag a valódi sertésfajba, a Suinea családba tartozik. Őse a vaddisznó, háziasítása 9000 éve kezdődött Dél-Nyugat Ázsiában. A disznó mindenevő, tehát növényeket és állatokat egyaránt fogyaszt. A „kan” a hím, a „koca” (emse, göbe) a nőivarú sertés. A fiatal egyed a „malac”, kb. 4 hónapos kortól pedig „süldő”. „Hízósertés” a hizlalás alatt levő, „hízott sertés” a vágásra érett állat. A hagyományos külterjes tartásmód ma már gyakorlatilag megszűnt hazánkban. A sertésállományok nagyrészt zárt istállókban élnek, intenzíven tenyésztik őket üzemi körülmények között, ahol többnyire speciális takarmánykeverékekkel etetik az állatokat. Leggyakrabban húsáért és bőréért tenyésztik, de a szőrét is felhasználják ecset készítésére. A sertések ivarzását búgásnak hívják. A sertés ivarérettsége 6 hónapos kor körül kezdődik. Tenyészérettnek a 9 hónaposnál idősebb süldő nevezhető. Az ivarzási ciklusa 21 nap, a vemhesség 115 nap. Az ellés során a sertés 6-10 malacot ellik. Világszerte számos fajtáját tenyésztik. Nevezetes, ősi jellegű magyar disznófajták a Szalontai, a Bakonyi, a Lengyel (vagy Hegyi-) disznó, a Tüskés szőrű erdélyi sertés és a Mangalica. A sertéshús-termelésünk zömét ma már intenzív tenyésztésű hússertések adják, például a Magyar fehér hússertés. Átlagos vágósúlya üzemi körülmények között 105-130 kg, amit akár 6 hónap alatt is elérhet. Magyarországon 2017-ben év végén 2 870 000 darab volt a sertésállomány, az éves vágóállat-termelés pedig 571 161 tonna (KSH). Az egy főre jutó sertéshús-fogyasztásunk 27-29 kg/fő/év körül alakult az utóbbi években. Tartástechnológiájáról, tenyésztéséről, takarmányozásáról, állategészségügyi problémáiról, a kapcsolódó pályázati lehetőségekről tájékozódhat az Agrofórum Online szakportálon.
2018. november 20.
A Bihar megyei állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóság közölte: a kór az ősz beköszöntével jelent meg ismét a térségben, és feltételezhetően a vaddisznók terjesztették el, amelyek a learatott kukoricatáblákban keresnek maguknak élelmet.
2018. november 15.
Az intézkedések további módosítására, „finomhangolására” van szükség a mielőbbi észlelések, a fogékony állományok egyedszámának csökkentése, valamint a minél nagyobb számú laboratóriumi vizsgálatok biztosítása érdekében.
2018. november 14.
1991-ben Magyarországon kevesebb, mint 200 egyed maradt meg, de a sikeres fajtamentés révén mára a mangalicatenyésztés sikeres agrárgazdasági ágazat lett.
2018. november 9.
A Román Állategészségügyi Hatóság ASP vírus jelenlétét erősítette meg a Bihar (Bihor) megyei Érselénd (Silindru) település két kis létszámú házisertés-állományában.
2018. október 16.
Nem szeretem a „mi lett volna, ha” típusú gondolatokat, de Fekete Zsóka mangalica tenyésztőt hallgatva, azonban mégiscsak felmerül bennem, ha annak idején nem érkezik meg az a pár vemhes mangalica, akkor Zsóka most melyik ágazatot képviselné nemzetközi fesztiválokon?
2018. október 14.
A tűzoltók a nagy füst miatt nem tudták kiterelni az állatokat az épületből, ezért valamennyi malac elpusztult.
2018. október 3.
A legfontosabb továbbra is a járvány házi sertésekre történő továbbterjedésének megakadályozása, amelyhez elengedhetetlen az állattartók részéről a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása.
2018. október 1.
Az utóbbi időben Románia az ottani, a házisertés-állományban is terjedő afrikai sertéspestis miatt jelentősen növelte élősertés-behozatalát Magyarországról.
2018. szeptember 27.
Az nem elfogadható, hogy a következő 7 éves ciklusban kevesebb pénzért még több szabályozót kell teljesíteniük a gazdálkodóknak, éppen ezért szükséges, hogy reálértékben megmaradjon a forrás.