A szarvasmarha (Bos taurus) rendszertanilag a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó kérődző állat. Őse a őstulok (Bos taurus primigenius), háziasítása 8-10 000 éve kezdődött Elő-Ázsia területén. A „bika” a hím, az „üsző”, majd „tehén” a nőivarú szarvasmarha. A fiatal egyed a „borjú”, kb. 7 hónapos kortól pedig „növendék”. A szarvasmarha tenyésztése az egész világon nagy jelentőséggel bír. Fő termékei a tej és a hús, emellett még ipari alapanyagokat is nyernek tenyésztése során. A hagyományos külterjes tartásmódban elsősorban húsmarhákat tartanak, a tejelő állományokat többnyire zárt vagy nyitott rendszerű istállókban kötött vagy kötetlen tartásban nevelik, ahol szálas- és abraktakarmánnyal etetik az állatokat. A szarvasmarha ivarzását üzekedésnek vagy folyatásnak nevezzük. Ivarérettsége 4-7 hónapos kor körül kezdődik. Tenyészérettnek a 13 hónaposnál idősebb egyed nevezhető (ez fajtánként változó). Az ivarzási ciklusa 21 nap, a vemhesség 280 nap. A tehén egy ellésre egy életképes borjút hoz világra. Megkülönböztetünk húshasznú, tejhasznú és kettőshasznosítású fajtákat. Fontosabb fajták: Magyar szürke szarvasmarha, Magyar tarka szarvasmarha, Holstein-fríz, Jersey, Ayrshire, Limousin, Hereford, Charolais, Aberdeen angus, Blonde d’Aquitaine. Magyarországon 2018-ban év végén 884 800 darab volt a szarvasmarha-állomány, amiből 402 800 volt a tehenek száma. Az éves vágóállat-termelés 91 373 tonna, a tejtermelés 1 915,8 millió liter mennyiséget mutatott 2017-ben (KSH). Az egy főre jutó marhahús-fogyasztásunk 3 kg/fő/év, a tejfogyasztás pedig 150-165 liter/fő/év körül alakult az utóbbi években. Tartástechnológiájáról, tenyésztéséről, takarmányozásáról, állategészségügyi problémáiról, a kapcsolódó pályázati lehetőségekről tájékozódhat az Agrofórum Online szakportálon.
2018. május 28.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint az üzemekben 11 százalékkal több szarvasmarhát, 1,7 százalékkal több sertést és 15 százalékkal több baromfifélét dolgoztak fel az első negyedévben, mint az előző év azonos időszakában.
2018. május 10.
Marhahúsból 40 százalékkal többet szállítottak külföldre a feldolgozók, az áremelkedésnek köszönhetően a kivitel értéke ennél is nagyobb mértékben, összesen 64 százalékkal bővült.
2018. március 30.
Magyarország egyik legnagyobb sertéshizlaldáját építteti meg a magyar tulajdonú Claessens Group a Somogy megyei Böhönyén, a 4 milliárd forintos beruházással.
2018. március 21.
Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 98,18 forint/kilogramm volt 2018 februárjában, a szarvasmarha-állomány pedig 2 százalékkal 870 ezer egyedre nőtt.
2018. március 7.
A magyarországi fogyasztás fejenként és évente 2,0-2,5 kilogramm a marha- és a borjúhúsból, ami az egészségileg indokolt mennyiség és az uniós 6-8 kilogrammos átlag csupán harmada.
2018. február 27.
Az üzemben további kb. 500 kg jelöletlen, nem nyomon követhető terméket is találtak a szakemberek, amelynek elrendelték a megsemmisítését.
2018. február 14.
A versenyképesség növeléséhez elengedhetetlen, hogy a tenyésztők kihasználják azt az uniós támogatást, ami 2020-ig még rendelkezésre áll.
2018. február 14.
Az elmúlt egy évben 18 ezerrel nőtt a szarvasmarha-, 6 ezerrel a juhállomány, ugyanakkor a sertések száma 37 ezerrel, a tyúkoké pedig 183 ezerrel csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
2018. február 4.
Csökkenhet idén az Európai Unióban a marhahústermelés – írta friss jelentésében az Agrárgazdasági Kutató Intézet. Magyarország nettó exportőr volt élő szarvasmarhából és marhahúsból 2016. és 2017. január-októbere között.