Címke: Szilvamoly

Takácsatkára szinte minden növénykultúrában számítani lehet, ha szükséges inkább most védekezzünk, nehogy a későbbiekben felszaporodjon a kártevő.

A cseresznye fekete levéltetve újabb hajtásokon jelentkezett, így erősödött a fertőzés, a szívogatástól torzulnak a hajtásvégi levelek, a környező gyümölcsökön pedig megtelepedett a korompenész a mézharmat kiválasztás miatt.

A levéltetű fertőzés üteme most lelassult, de a rejtettebb életmódot folytató vértetű telepek folyamatosan alakulnak ki a friss hajtások környezetében.

Szilvaültetvényekben a szilvamoly rajzása országszerte erősnek mondható, a 3 naponkénti fogás 25-30 db/csapda. A hajtásvégeket és a fiatal leveleket együttesen fertőzi a levéltetű és a gubacsatka.

Változékony idő ide vagy oda, szinte egy időben megkezdődött az áprilisi vagy vörhenyes és a májusi cserebogár rajzása.

A lisztharmat most még elsősorban a tavaly befertőződött, úgynevezett „gyertyás” vesszőkön jelentkezik, de a kórokozó párás-meleg időszakban a környező fiatal hajtásokra is veszélyt jelent.

Növényvédelmi szempontból az esős időjárás és a tartós harmatképződés elősegíti a kórokozók egy részének fejlődését, de még számos kártevő is képes károkat okozni.

Július utolsó hetének időjárását főként a nagy változékonyság jellemezte. Zivatarfelhők jöttek- mentek az országban, kiszámíthatatlan valószínűséggel okoztak csapadékot, helyenként jeget is hozva. Kisebb körzetekben az eső intenzitása jelentős károkat okozott. A jelenlegi növény-egészségügyi helyzet a betegségeknek és a kártevőknek egyaránt kedvez, elsősorban a magas páratartalom és az erős éjszakai harmatképződés miatt. A talaj átmeneti magas nedvességtartalma kedvező mikroklímát teremt a kórokozók számára, de több kártevő rajzása ismét erősödött.

A folyamatos rajzás alapján indokolt a 10-12 naponkénti rovarölő szeres permetezés a molykártétel elkerülése érdekében.