2019. november 21.
A dísznövény-nemesítők évszázados munkájának köszönhetően a sokoldalú és változatos krizantémnak sikerült kilépnie a „temetői virág” szerepéből, és mára a vágott, cserepes és kerti változataival meghódította az otthonokat, a kerteket és a parkokat is. Mit tehetünk házikert-tulajdonosként azért, hogy margitvirágaink éveken keresztül legszebb pompájukban, egészségesen növekedjenek?
2019. november 18.
A cinkhiány jelensége nem mondható nagyon gyakorinak és általánosnak a növénytermesztésben, de egyes fajok, növénycsoportok esetében rendszeresen megfigyelhető.
2019. november 12.
T. Zoltán kérdése: Milyen műtrágyát érdemes kijuttatnom ősszel a kertemben található gyümölcsfák számára?
2019. november 12.
Úgy tűnik, hogy a korai burgonya termesztői oldalról is egy ígéretes, gazdaságos vállalkozás, noha a szabadföldön és hajtatásban is csak előnövényként, korszerűtlen, kisebb légterű fóliák alatt termesztik.
2019. november 3.
Kétségtelen, hogy a legtöbb vita a palántanevelés kapcsán a földkeverékek minősége és használhatósága körül zajlik. A fertőzöttség veszélye minden olyan közeg esetében fennáll, amelyet már növénytermesztésre használtak.
2019. október 29.
Hol és mikor érdemes beszereznünk a hagymás dísznövények hagymáit? Mire figyeljünk a hagymák vásárlásakor? Milyen mélyre helyezzük a földbe az egyes fajok esetében a hagymákat?
2019. október 21.
Minden rosszban van valami jó is tartja a mondás. Így járt ezzel Jakab Gábor - naki gazdálkodó - is, akinek a napraforgó földjén a nyári vihar komoly károkat okozott. A viharkárok felmérése során bebizonyosodott, hogy érdemes volt alkalmazni a BactoFil technológiát az elmúlt években.
2019. október 21.
Az elvetett mag csírázáshoz, majd a kikelt növény jó fejlődéséhez, egyidejűleg több környezeti tényező optimális jelenléte szükséges. Ami még bonyolultabbá teszi a termesztést, hogy a palánta fejlődése során a környezeti igénye jelentősen változik.
2019. október 9.
A szántóföldön termesztett növénykultúrák betakarított termése a teljes növényi biomassza kevesebb, mint 50%-a. A fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba. A gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér és szármaradványa átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként.