Címke: Tápanyagellátás

Termesztett növényeink táplálását szolgálja termőtalajaink tápanyagtőkéje, mely áll a talajképződés folyamán akkumulálódó természetes tápanyag tőkéből és a gazda által alkalmazott, azt kiegészítő és gazdagító trágyaanyagok hatóanyagaiból. Ezen talajban lévő tápanyagok (tőke formák) körfolyamatai határozzák meg a hozzáadott tápanyagok sorsát és hasznosulását (is).

Az uborka – más zöldségfélékhez, pl. paprika vagy paradicsomhoz hasonlítva – sok nitrogént és valamivel kevesebb káliumot, továbbá egészen kevés foszfort igényel.

A fenntartható és hosszú távú gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj szervesanyag-utánpótlásának biztosítása - jelentette ki az agrárminiszter a baromfitenyésztéssel foglalkozó Baromfi-Coop Kft. 2,6 milliárd forintból felépített új szervesanyag-kezelő központjának átadásán szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírjákóban.

A konferencia fő témája ez alkalommal a „A búza tápanyagellátása - a sikeres termesztés kulcseleme” volt. Versenyképes-e a magyar búza? Mi várható a búzapiacon?

Hazánkban egyre több termelő kacérkodik a cseresznyetermesztés gondolatával. Vonzó az érésidejéből adódó korai árbevétel, a viszonylagos magas eladási ár, valamint a régmúltra visszanyúló termesztési hagyomány.

A csemegeszőlő nagy tápanyagigényű és a tápanyagellátás hibáira érzékeny növény. A növénytáplálás során figyelembe kell venni a talajvizsgálat és a növényanalízis eredményeit, valamint a tápelemek között fellépő antagonizmust is.

A konferencia egyik témája volt a digitális megoldások kérdése a mezőgazdaságban, különös tekintettel a tápanyagellátási technológiákra, továbbá az előadások a takarmánynövények – fókuszban a kukorica és a szója – tápanyag-gazdálkodási kérdéseit érintették, de szó volt az aktuális műtrágyapiaci trendekről is.

A napraforgó hazánkban az olajipari növények közül leginkább elterjedt és termesztett növény. Jó tápanyaghasznosító képessége miatt gyakran kerülhet számára nem túl optimális termőhelyi körülmények közé.